Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bekerült az alkotmányba a választási regisztráció

Cikk:

A parlament döntése alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig. Hétfőn a képviselők emellett elfogadták a Volánbusz-bizottság jelentését és megszüntették a Magyar Posta megmaradt monopóliumát.

 A parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását hétfőn. A kormánypárti támogatással - 262 igen szavazattal, 84 ellenében - meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig.

A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház.

A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel. A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.

A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.

A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását. Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy "ha nem láncolták magukat oda", akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket.

Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt "ilyen botrányos dolog még nem történt" a Házban, és vizsgálatot sürgetett.

Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést.


Elfogadták a Volánbusz-bizottság jelentését

Az Országgyűlés kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta annak a vizsgálóbizottságnak a jelentését, amely a Volánbusz Zrt. 2003-ban indult reorganizációs programjának végrehajtását tekintette át. A jelentés megállapítja, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során. A bizottság azt tapasztalta, hogy a társaság napi költségeinek finanszírozása érdekében megvált értékesíthető ingatlanvagyonától, az esetek többségében magára nézve hátrányos szerződési feltételekkel.

A márciusban létrehozott testület feladata volt tisztázni egyebek mellett, hogy a Volánbusznál 2005 és 2008 között csaknem 5,5 milliárd forint értékben lezajlott értékesítéseknél érvényesültek-e az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei, etikusak voltak-e az eljárások és a közpénzfelhasználás. Vizsgálták a többi között a szentendrei, valamint a fővárosi Szabolcs utcai és Andor utcai telephely eladásának körülményeit, a szentendrei pályaudvar, a gödöllői és az érdi műszaki telep értékesítését és visszabérlését, a fóti járműjavító beruházását, illetve a tranzakciókban résztvevő offshore cégek valós tulajdonosi hátterét.

Az MSZP különvéleményt fogalmazott meg a dokumentumról. Eszerint a bizottság nem tárt fel olyan, bizonyítható visszaélést, amely az ingatlanok értékesítése során felvetődött volna, és amely a Volánbusznak, áttételesen a magyar államnak kárt okozott volna.


Megszüntették a Magyar Posta megmaradt monopóliumát

A postai szolgáltatások liberalizációjának utolsó lépéseként az Országgyűlés megszüntette a Magyar Posta eddig megmaradt monopol helyzetét, így a teljes magyar postai piac megnyílt a magánszektor előtt. A képviselők 254 igen szavazattal, 100 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését.

Az új postai keretszabályozás 2020 végéig egyetemes postai szolgáltatóként határozza meg a Magyar Postát, amit a tárcavezető indoklásában azzal magyarázott, hogy a piaci nyitás mellett továbbra is szükség van egy olyan szolgáltatóra, amely biztosítja a mindenkinek elérhető és megfizethető hagyományos postai szolgáltatásokat. A törvény állami kompenzációt tesz lehetővé a Magyar Postának, hogy a szükséges, de a piaci alapon meg nem térülő szolgáltatások miatt kieső bevételeit pótolja.


Az MNV-é lehet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyona

Térítésmentesen az államnak adhatja át a vagyonát a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolhatja a parlament döntése alapján. A fideszes Lázár János és Román István javaslatára, kormánypárti szavazatokkal elfogadott jogszabály értelmében a vagyonkezelő az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket köteles elkülönítetten nyilvántartani. Az átadott eszközök eladása nem számolható el költségvetési bevételként, az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összeget az államadósság csökkentésére kell felhasználni. Az említett bevételek összegéről az MNV a beérkezésüket követő hónap közepéig írásos tájékoztatatást küld az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-nek.

A parlament 2010 decemberében, a nyugdíjrendszer átalakításának részeként hozta létre a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, vagyonát az állami rendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adta. Kezelője az ÁKK Zrt; az alap vagyonának értéke június végén 654,7 milliárd forint volt.


Az év végéig kell privatizációs jelentést készíteni

Az év végéig kapott haladékot a kormány arra, hogy az Országgyűlés elé terjessze a jelentését arról: teljesültek-e azok a környezetvédelmi előírások, amelyek a rendszerváltástól a jelenlegi kormány és önkormányzati képviselőtestületek megalakulásáig lezajlott privatizáció szerződéseiben szerepelnek. Az Országgyűlés hétfőn 308 igen, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül módosította azt a határozatát, amelyet a kolontári vörösiszap-katasztrófa után fogadott el, és amelyben arra kérte fel a kormányt: mérje fel, megvalósultak-e  a privatizációk során kikötött környezetbiztonsági, természetvédelmi pontok. A kabinetnek erre - az eredeti határozat szerint - az állami értékesítések esetében június 15-ig, az önkormányzati értékesítéseknél pedig június 30-ig lett volna lehetősége.

Ugrás vissza Ugrás vissza...