Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Elfogadta a parlament a költségvetési kiigazításokat

Cikk:

A parlament hétfőn elfogadta a nemzetgazdasági miniszter által korábban bejelentett három költségvetési kiigazító csomagot. Szintén elfogadták a pénzügyi ombudsmani poszt létrehozásáról szóló törvényt, döntöttek a mezőgazdasági kartellszabályok enyhítéséről és arról, hogy az Ügyfélkapun is be lehet majd jelenteni a külföldi tartózkodást a konzuli szolgálatnak.

A parlament - 277 igen szavazattal, 21 nem ellenében - jegyzővé választotta a jobbikos Z. Kárpát Dánielt korábbi frakciótársa, a ma már független képviselő Lenhardt Balázs helyére.


Elfogadták az NMHH és a médiatanács tavalyi beszámolóját

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a tavalyi 43 ülésén összesen 2050 döntést hozott - derül ki a médiatanács 2011-es tevékenységéről szóló beszámolóból, amelyet hétfőn 247 igen és 82 nem szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés. A dokumentum érinti a médiatanács működését, azon belül az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatát, amely hatályon kívül helyezte a médiaszabályozás egyes passzusait. A médiatanács tevékenységével foglalkozó fejezet bemutatja a testület döntéseit és a folyamatban lévő ügyeit, peres eljárásait, valamint az Európai Bizottság részére készített beszámolót is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a tartalomelemzéssel és a támogatásokkal.


Az ügyfélkapun is bejelenthető lesz a külföldi tartózkodás

Az internetes ügyfélkapun is bejelenthető lesz előzetesen a külföldi tartózkodás a konzuli szolgálatnál a parlament hétfői döntése nyomán. A konzuli védelemről szóló törvény módosítását 301 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el. Változás, hogy a konzuli kölcsönt hazatérési kölcsönre nevezik át, egyértelműsítve, hogy az anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott állampolgárok hazatérésének költségei fedezhetők.


Megemelték az Eximbank idei forrásbevonási lehetőségét

Az Országgyűlés 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emelte az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügyletek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, 80 milliárd forintra növelte. Az idei költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők nyújtották be, a Ház pedig 283 kormánypárti igen szavazattal, 38 ellenében és 12 tartózkodás mellett fogadta el.


Folytatódik az adó- és a vámhatóság integrációja

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosítását, amelynek lényege az adó- és vámhatóság integrációjának folytatása. A 237 kormánypárti igen, 60 nem szavazattal és 11 tartózkodással meghozott elfogadott jogszabály új típusú szervként nevesíti a NAV középfokú adó- és vámszervét, amely egyszerre adóztatási és vámszerv, és amelynek irányítása alatt alsó fokú adóztatási és vámszervek működnek, de egységes irányítás mellett. Ez a szervezeti megoldás a kormány álláspontja szerint hatékony, összehangolt működést tesz lehetővé, és zavartalanul biztosítja a költségvetési bevételeket is.

Az elfogadott módosítás nagyobb részét azok a rendelkezések teszik ki, amelyek célja, hogy újabb, az egyes jogállási törvényekben – a közszolgálati tisztviselőkről szóló, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben - szabályozott jogintézményeket újraszabályozzon a NAV törvény keretei között, egységesítve a két jogállási törvény rendelkezéseit. Az új szabályokat ugyanakkor a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségekhez igazították.

Újraszabályozták egyebek mellett a kormányzati szolgálati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat, a közlésre, a határidőkre, az elévülésre vonatkozó szabályokat, emellett a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának szabályait, valamint a költségtérítésre, a túlmunkára, a készenlétre és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.


Ismét elfogadták az uniós bűnügyi együttműködésről szóló törvényt

A parlament hétfőn újból elfogadta az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló jogszabályt, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött. Az Országgyűlés október 15-én szavazta meg a törvényjavaslatot, a köztársasági elnök azonban hiányosnak találta, mondván, nem írja körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának. A képviselők most 295 igen szavazattal, 33 nem ellenében egészítették ki a korábban elfogadott szöveget. Az államfői vétó után Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtti indítványt nyújtott be, amely meghatározza, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ mely személyes adatokat továbbíthatja, és milyen esetben kell törlést kezdeményezni.


Létrejön a pénzügyi ombudsman hivatala

Elfogadta az Országgyűlés a pénzügyi ombudsmani poszt létrehozásáról szóló törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a jogszabály hatálybalépését követő egy hónapon belül kell kineveznie - határozatlan időre - a pénzügyi jogok biztosát. A tárcavezető törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 253 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett. A fogyasztóvédelmi törvény módosításával rögzítették, hogy a pénzügyi ombudsman feladatai végrehajtása során független, nem kérhet és fogadhat el utasítást a kormánytól, más államigazgatási szervtől, az Európai Unió intézményeitől, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől.

A jogszabály kimondja, hogy a fogyasztóknak - a pénzügyi szervezetek szolgáltatásait igénybe vevő magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, mikrovállalkozásoknak - joguk van a pénzügyi jogok biztosához fordulni.


Enyhülnek a kartellszabályok a mezőgazdasági termékeknél

Az Országgyűlés hétfői döntésével enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A fideszes Pócs János erre vonatkozó indítványát 280 igen szavazattal és 42 nem ellenében fogadta el a parlament.

A kormánypárti politikus szerint ha az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével létrejött megállapodásban az összes piaci szereplő egyformán érintett, a megegyezéssel egyikük sem kerülhet előnybe a másikhoz képest, így nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell.


Törvény tiltja az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezéseket

Nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, közintézmény vagy közterület sem viselheti majd olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Az erről szóló törvény kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 264 igen szavazattal és 33 nem ellenében fogadta el hétfőn az Országgyűlés. A változtatások határideje a közterületi elnevezéseknél 2013. január 1., a többi esetben pedig 2014. január 1. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely 20. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.


Elfogadták a költségvetési kiigazításokat

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését. A képviselők 230 igen szavazattal és 65 nem ellenében döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról. A 2013-as adóváltoztatások fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A Ház döntött arról, hogy mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevétele származhat az államnak. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ami újabb 130 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. A készpénzfelvétel általános mértéke 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből.


Egyszerűsödik a kisajátítási eljárás

A kisajátítási eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé ás olcsóbbá tételét várja a kormány a kisajátításról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításától. A változtatásokat 221 igen, 29 nem szavazattal és 29 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. A 2013. július 1-jén hatályba lépő változások szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (hulladéklerakó létesítése), valamint a Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azon esetek köre is, amikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni.

Az Országgyűlés határozathozatala végén nem járult hozzá Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséhez, amit három magánvádas perben kezdeményezett a bíróság.

Ugrás vissza Ugrás vissza...