Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Megszavazták az új munka törvénykönyvét

Cikk:

Az Országgyűlés kedden döntött a médiahatóság és az MTVA 2012-es költségvetéséről, az energetikai tárgyú törvények módosításáról és elfogadta az új munka törvénykönyvét. A képviselők szavaztak az önkormányzati és a köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, valamint a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvényekről is.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintból, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 77,4 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A parlament kedden fogadta el az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló javaslatot. Eszerint a médiahatóság 32,4 milliárd forintból gazdálkodhat a következő évben, ebből a legnagyobb tételt - csakúgy, mint idén - a hírközlési terület várható bevételei képezik.

A közmédiumok feladatainak ellátását támogató, műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét végző, valamint a közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit is gyakorló MTVA 77,4 milliárd forintos bevételének legnagyobb részét az állam által fizetett közszolgálati hozzájárulás teszi ki, ez jövőre 64,8 milliárdra emelkedik. Az MTVA tevékenységére 68,7 milliárd forintot különít el a jogszabály, amelynek értelmében a szervezet a négy közmédium működési támogatására nagyjából 3 milliárd forintot utal át.

Energetikai témájú változások a közbeszerzési törvényben

A földgázellátási vészhelyzet három fokozatát, és a távhőszolgáltatás keresztfinanszírozásának tiltását is tartalmazzák az energetikai törvények módosításai, míg a közbeszerzési törvényből kikerültek egyes, az alvállalkozókat védő szabályok - a törvényt kedden 249 igen, 44 nem és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A földgáz-, a földgáz készletezési-, a villamos energia-, a bányászati-, a hulladékgazdálkodási-, valamint a távhő-, és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényt módosította az eredeti javaslat, amelyhez a végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság ugyanakkora terjedelemben - 13 oldalon - fűzte hozzá a január első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény módosítását. A földgázellátásról szóló törvény kiegészült a vészhelyzet három fokozatával, a távhőszolgáltatóknak tilos lesz a keresztfinanszírozás, a közbeszerzési törvény módosítása több helyütt érinti az építőipart.

Az energetikai szabályok február 1-én lépnek hatályba, szemben a közbeszerzési törvényt módosító blokkal, amely már december 27-én hatályos lesz. Erről az indoklás csak annyit mond, hogy megelőzi a korábban elfogadott törvény hatályba lépését.

Szigorúbban szabályozzák az önkormányzati hitelfelvételt

A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz elfogadott módosító javaslatok értelmében lazulnak a helyi képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések, ugyanakkor szigorodnak az önkormányzati hitelfelvétel szabályai, továbbá önkormányzati feladat lesz az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. Apáti István és Hegedűs Lorántné jobbikos képviselők módosító indítványáról  frakciójuk név szerinti szavazást kért. A javaslatot - amelynek értelmében a helyben biztosított közfeladatok, az önkormányzati feladatok körében maradt volna az alapfokú nevelés, oktatás - az Országgyűlés 104 igen és 257 kormánypárti nem szavazattal elutasította. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter a szavazás alatt az ülésteremben volt, ám nem vett részt a voksolásban. A képviselők végül több mint két órán át voksoltak az önkormányzati törvényhez benyújtott módosító indítványokról, a zárószavazás a Ház következő ülésén lesz.

Szigorította a végrehajtási árverezések határidőit a Ház

Az Országgyűlés döntött a bírósági végrehajtással kapcsolatos, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról, és ezzel szigorította a bírósági végrehajtási árverezések elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó határidőket. Így - az adós érdekeinek védelmére hivatkozva - a jövőben két sikertelen aukció után folyamatos elektronikus árverezés nyílik a végrehajtás alá vont vagyontárgyakról. A kedden elfogadott jogszabályváltozások javítani kívánnak a végrehajtási értékesítések hatékonyságán is, ezért - az árverezők összejátszásának megakadályozása érdekében - tovább növelnék az elektronikus alapú aukciók arányát. A képviselők az elfogadott törvénymódosítás sürgős kihirdetését kérték az államfőtől.

Elfogadták az új munka törvénykönyvét

Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. A szocialisták által kezdeményezett  név szerinti szavazás során 255-en voksoltak igennel és 98-an nemmel. Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

Látvány-csapatsportok támogatása     

Brüsszeli állásfoglalás után változik a sporttámogatások szabályozása. A Ház kedden az Európai Bizottság állásfoglalását figyelembe véve módosításokat hajtott végre az úgynevezett látványcsapatsportágak, közelmúltban elfogadott támogatási rendszerén.     A parlament 266 igen szavazattal, 3 nem ellenében, illetve 39 tartózkodás mellett döntött a fideszes Bánki Erik által benyújtott változtatásokról. A brüsszeli egyeztetések eredményeként született módosítás az adókedvezménnyel segített öt látványcsapatsportágon kívül valamennyi sporttelep megvásárlására illetékmentességet határoz meg.

Bírság vár a munkabérek elvárt emelése után járó kedvezménnyel visszaélőkre

Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a jövő évi adótörvényekre vonatkozó szabályokat, egy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal. A Ház által 279 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadott indítvány új mulasztási bírságot vezet be a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel visszaélőknek. A büntetés mértéke a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének 15 százaléka, de legalább 100 ezer forint. A jogszabályváltozásokkal egy úgynevezett rugalmassági klauzulát is bevezetnek a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez. A módosítás lehetővé teszi, hogy pusztán adminisztrációs tévedés miatt ne lehessen egy munkáltató valamennyi munkavállalójától megvonni az adókedvezményt.

Döntöttek a köznevelési törvényhez benyújtott módosítókról

Szavazott az Országgyűlés kedden a köznevelési törvényhez érkező módosító javaslatokról. A Ház egy olyan indítványt is elfogadott, amely csak négyéves kortól tenné kötelezővé az óvodát, várhatóan ezt a zárószavazás előtt korrigálják. A módosítás alapján ugyanakkor a település jegyzője a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat majd a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei vagy sajátos helyzete ezt indokolja.

A kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadásával - Michl József (KDNP) indítványára - törölték az előterjesztésből, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Ehelyett úgy fogalmaz majd a jogszabály, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteniük, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A Fidesz oktatáspolitikusainak javaslata alapján nem az érettségi vizsga megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának lesz a feltétele ötven óra közösségi munka elvégzése. Ugyancsak az ő kezdeményezésükre kiveszik a jogszabályból azt a rendelkezést, amely szerint 3 és 5 éves kor között az óvodába járási kötelezettség családi napköziben is teljesíthető lett volna.

Elfogadta a Ház azokat a módosító indítványokat is - amelyeket kormányoldalról és az ellenzék soraiból egyaránt javasoltak -, hogy rögzítsék a törvényben: a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni.

Ahogyan azt már Lázár János bejelentette: nem lesz kötelező központi felvételi a középiskolákba, csak azokban lehet ilyet tartani, amelyekbe túljelentkezés van. Michl József javaslatára elfogadták azt is, hogy a tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

A nemzeti összetartozás bizottság indítványára jóváhagyták, hogy a Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat ne a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezzék meg a jövőben. Az emberi jogi bizottság azon kezdeményezését is támogatta a parlament, amely szerint az állami általános iskolában az erkölcstanóra vagy az ehelyett választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része lesz.

Az oktatási bizottság javaslatára jóváhagyták azt a szabályozást, hogy az egész napos iskola választható iskolaszervezési forma, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Az indítvánnyal egyértelművé tették, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Szintén az oktatási bizottság javaslatára fogadták el, hogy az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik tankötelessé.

Ugrás vissza Ugrás vissza...