Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Házelnököt és alkotmánybírákat választott a Parlament

Cikk:

 

Éjszakába nyúló üléssel zárta a rendkívüli nyári ülésszakot az országgyűlés csütörtökön: Kövér Lászlót házelnöknek, Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt alkotmánybírónak választották a képviselők. A parlament módosította a közbeszerzési törvényt, elfogadta a 29 pontos gazdasági akciótervet és a médiacsomagot.

 

 

Házelnökké választotta a parlament csütörtökön Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott. Kövér Lászlót augusztus 6-i hatállyal választotta házelnökké a parlament. Az Országgyűlésnek azért kellett új házelnököt választania, mert a jelenlegi elnököt, Schmitt Pált június 29-én köztársasági elnökké választotta a parlament.

Alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt

Alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett. Az MSZP által jelölt Mészár Róza 37, a Jobbik által javasolt Zétényi Zsolt 46, az LMP által javasolt Tóth Mihály 7, Lehoczkyné Kollonay Csilla 21 és Bándi Gyula 16 szavazatot kapott. A KDNP jelöltje, Dienes-Oehm Egon visszalépett a választástól.

A kormány átvállalja a televíziók üzemben tartási díját

A kormány augusztus 1-től átvállalja a televíziók üzemben tartási díjának 2010-re esedékes összegének megfizetését. Az Országgyűlés 320 igen, 15 nem és 17 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András, valamint a KDNP-s Rubovszky György által beterjesztett, a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatot. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy az indítvány sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. A fizetési kötelezettséget a vendéglátósok és más kereskedelmi vállalkozók részére 2007 közepén rótta ki a Gyurcsány-kormány.

Felülvizsgálják a történelmi dokumentumokkal összefüggő személyiségi jogokat

Határozatban kérte fel az Országgyűlés a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással. Az Országgyűlés egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot. Az előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.

Enyhébb elbírálásban részesülnek a kkv-k

Enyhébb elbírálásban részesülnek a kis- és középvállalkozások (kkv), ha hatályba lép a szektorról, a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló 2004-ben hozott törvény az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott módosítása. A parlament 319 igen, 31 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Szatmáry Kristóf által benyújtott indítványt. Eszerint például a kkv-k ellenőrzésekor a szakhatóság - kivéve az adó- és vámhatóság - az első esetben figyelmeztetést alkalmazhat, és nem szabhat ki bírságot. Ez a rendelkezés jövő év január 1-jén lép hatályba. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakciója támogatta a javaslatot, az MSZP ellenezte. Az Országgyűlés a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Honvédhallgatók is részt vehetnek katasztrófavédelmi munkában

A szakminiszter egyedi döntése alapján kirendelhetők lesznek ezentúl katasztrófavédelmi feladatok ellátására a honvédség tényleges állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatók és a katonai szakképzésben részt vevő, tényleges állományú hallgatók. Az Országgyűlés 351 igen szavazattal, 3 ellenében fogadta el fideszes és KDNP-s politikusok javaslatát a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztésre mindössze három szocialista politikus mondott nemet.
A Ház az indítvány sürgős kihirdetését kéri az államfőtől.

Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet

Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet, feladatai más szervekhez kerülnek, illetve jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezet be az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el az Országgyűlés. A parlament 307 igen szavazattal 47 ellenében fogadta el a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot. Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt. Az indoklás szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése - feladatainak más szervekhez történő átszervezésével - egyebek közt a bürokrácia csökkentésére irányul. Az elfogadott javaslat rendelkezik a 2011. január 1-jéig átmenetileg tartó gyógyszertár-létesítési moratóriumról is.

Aktív szereplővé válik az állam a magyar földpiacon

Várhatóan már szeptember elsejétől ismét az agrárügyekért felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) működését, miután a parlament elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, amelynek alapján az állam az eddiginél aktívabb szereplőjévé válik a magyar földpiacnak. E törekvést szolgálja a hatályos földtörvény módosításával az, hogy az állam első helyen saját magát jelölte meg az elővásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának. Így a törvény megfogalmazása szerint a tulajdonában lévő termőföldvagyonnal a magyar állam ésszerűen, és a maga által meghatározott birtokpolitikai céloknak megfelelően tud majd gazdálkodni. Azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplőként léphet be, amennyiben érdekei megkívánják.
Az Országgyűlés 320 igen és 33 nem szavazattal fogadta el csütörtökön a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot. Nemmel két fideszes képviselő (Braun Márton és Lezsák Sándor) és az MSZP-frakció szavazott.

Augusztustól jelentősen módosul a közbeszerzési törvény

A fedezetkezelő helyett a fővállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása - egyebek mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament. Az Országgyűlés 307 igen szavazattal és 49 nem szavazattal fogadta el a javaslatot. A módosításba Manninger Jenő (Fidesz) képviselő javaslatára került be az a változás, hogy a Közbeszerzések Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani, és a tanács új elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezető tisztségviselők megbízása megszűnik. A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 10-re csökken.

Alkotmánymódosítás teszi lehetővé az állami szférában a különadót

Különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire a csütörtökön elfogadott alkotmánymódosítás, amely rendelkezik arról is, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el. Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott. Az alaptörvényben rögzítették: minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

Elzárással is büntethetők a kisebb értékű lopások

Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik aki akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek. Az Országgyűlés 261 igen és 46 nem szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 262 igen és 46 nem szavazattal léptették hatályba. A jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat. Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a javaslatot a gárdistákat sújtó rendelkezései miatt nem tudják elfogadni.

A módosítás egyebek között 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását is szabálysértés miatt. A törvény szerint elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.

Elfogadták a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot

Elfogadta az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a többi között korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket, két ütemben különadó befizetésére kötelezi a pénzügyi szférát és megszünteti a devizaalapú jelzáloghitelezést. A Ház 301 igen szavazattal, 12 nem ellenében, egy tartózkodással hozta meg a döntését. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, az LMP képviselői nemmel voksoltak, a szocialista politikusok pedig nem nyomtak gombot.

A gazdasági és pénzügyi törvénycsomag bevezeti az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét; korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket és 98 százalékos adót ró ki a 2 millió forint feletti végkielégítésekre 2010 januárjától visszamenőleg. A törvény július 1-től csökkenti a társasági adót; a pénzügyi szférát pedig szeptember 30-ig és december 10-ig, két ütemben különadó befizetésére kötelezi.

Orbán Viktor kormányfő a javaslat záróvitájában azt mondta: a kormány a későbbiekben megfontolja az amerikai típusú bankadó bevezetésének lehetőségét. Kiemelte: "most más típusú bankadónk van", amely idénre és a következő évre rögzített összeget ró a pénzügyi szférára, a 2012-es esztendőre pedig alkulehetőséget ad a szabályozás kivezetésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon három év múlva nem lesz bankadó; "az a kérdés, hogy milyen típusú bankadó lép a kétségkívül magas, agresszívnek minősíthető, a magyar gazdaság bajaihoz mért nagyságrendű jelenlegi helyébe" - mondta a kormányfő.
 
Megszűnik a Nemzeti Sporttanács

Megszüntette az Országgyűlés a Nemzeti Sporttanácsot, valamint a Mező Ferenc Sportalapítványt, és visszaállította az olimpiai járadék adómentességét. A jövőben a látvány-csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek vagyonátruházási illeték megfizetése nélkül szerezhetik meg sporttelepek tulajdonjogát. A parlament 317 igen, 2 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett fogadta el a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését. Törölték az eredeti javaslatból azt a rendelkezést, amely heti öt kötelező testnevelésórát írt volna elő az általános iskolában. Az oktatási bizottság szakmapolitikai egyeztetések szükségességére hivatkozva kezdeményezte a rendelkezés elhagyását.

Jövő év április 15-ig tart a kilakoltatási moratórium

A következő fűtési szezon végéig, azaz 2011. árpilis 15-ig tart a kilakoltatási moratórium, miután az Országgyűlés elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását. A parlament egyhangúlag, 351 igen szavazattal fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását; a jogszabályhoz benyújtott, elfogadott egyik módosító javaslat az eredeti előterjesztéshez képest - amely március 31-ig írt volna elő - is tovább növelte a moratórium idejét. A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe és kimondja: a már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól - legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól - el kellene halasztani a lakáskiürítést a következő év április 15-ig.
 
Három évig nem választhatók a fegyveres erők volt tagjai

A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak a választásokon, miután az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az erről szóló alkotmánymódosítást. A fideszes Lázár János és Kocsis Máté által jegyzett előterjesztést 262 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a parlament. Nemmel két fideszes képviselő (Boldog István és Rácz Róbert), az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció szavazott. A törvény szövege szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.

Módosulnak a volt államfőket megillető juttatások

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a korábbi államfőket megillető juttatásokról szóló törvényt. A jogszabály rögzíti, hogy csak akkor kaphat lakást a volt köztársasági elnök, ha korábban más közjogi tisztség betöltésének jogcímén még nem szerzett lakáshasználati jogosultságot. Az Országgyűlés 275 igen, 74 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a kétharmados támogatást igénylő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosítását. Nemmel az MSZP- és a Jobbik-frakció szavazott. A jogszabály kitér arra is, hogy a volt köztársasági elnöknek - kérelmére - ha ötéves hivatali idejét kitöltötte, megfelelő lakáshasználati jog jár, s e jogosultság a volt államfő halála esetén az özvegyét is megilleti.

Létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Az Országgyűlés hétfőn 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson. Az öt elemes médiacsomagjának részeként parlament elé kerülő javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 244 igen és 72 nem szavazat mellett fogadták el.

A törvényjavaslat záróvitájában felszólaló Novák Előd (Jobbik) szerint súlyosan sérti az Országgyűlés méltóságát, hogy a kormánytöbbség zárószavazás előtti napon nyújtott be módosító indítványokat, amelyek áttanulmányozására így nem maradt idő. A szocialista Mandur László szintén azt kifogásolta, hogy a Fidesz-KDNP - koherenciazavarra hivatkozva - "folytatta a törvényírást a zárószavazás előtt". Az LMP-s Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a javaslat "tucatnyi alkotmánysértést" tartalmaz, amelyeket szerinte biztosan vizsgálni fog az Alkotmánybíróság is.

Az előterjesztők nevében felszólaló fideszes Rogán Antal egyebek mellett európai példák felsorolásával kívánta igazolni a javaslat összhangját az uniós szabályokkal. Kiemelte: a kormány felelősséget vállal a közmédiumok rendbetételéért, amihez - európai mintára - bizonyos jogkörök megszerzésére is szüksége van. A képviselő szerint a javaslatnak köszönhetően átlátható, centralizált és jól működő vagyongazdálkodás jöhet létre a közmédiumok területén.
 
Megválasztották az OVB tagjait
    
Az OVB tagjait 244 igen szavazattal választotta meg a Ház, 65 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett. Nemmel voksolt az MSZP és a Jobbik frakciója, továbbá Karácsony Gergely (LMP), az LMP-frakció tartózkodott. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján az OVB új tagjai: Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert; póttag pedig Székely László. Az általános vitában elhangzottakra reagálva Navracsics Tibor azt mondta: a testület új tagjai nem pártkatonák, és megérdemlik a megelőlegezett bizalmat.

LMP: a házelnök 8 napon belül küldje meg az elfogadott törvényeket az államfőnek!

Schiffer András (LMP) ügyrendi felszólalásában azt javasolta: az Országgyűlés kérje fel a házelnököt arra, hogy a csütörtökön elfogadott törvényeket 15 helyett 8 napon belül terjessze a köztársasági elnök elé. Ezt az indokolja, hogy ha Schmitt Pál kihasználja a lehetőségére álló 15 napot, valójában saját magának küldi meg a javaslatokat aláírásra - mondta. Az ülést levezető Lezsák Sándor nem bocsátotta szavazásra az indítványt, mivel szerinte a házszabály a házelnök kizárólagos hatáskörébe utalja az Országgyűlés által elfogadott törvények államfő elé terjesztésének időpontját.
    
Tíz képviselő mentelmi jogát tartották fenn

Az Országgyűlés tíz képviselő mentelmi jogának fenntartásáról döntött. A képviselők nem járultak hozzá a jobbikos Lenhardt Balázs, a kereszténydemokrata Seszták Oszkár, a szocialista Varga László, a fideszes Répássy Róbert, Meggyes Tamás, Szekó József, Navracsics Tibor, Balsai István, valamint Gelencsér Attila és Illés Zoltán mentelmi jogának felfüggesztéséhez.

A napirend utáni felszólások végeztével az elnöklő Lezsák Sándor ezután az ülést és az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakát berekesztette, s a parlament következő ülését szeptember 13-ára összehívta.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...