Október végén kerül a Parlament elé az a kormánydöntés, amely szerint magánnyugdíj-biztosítókká alakulnak 2013-tól a magánnyugdíj-pénztárak, az új rendszerben a pénzügyi kockázatokat nem a tagok, hanem a tulajdonosok viselik majd. A kormány könnyítene a lakásmentő konstrukció feltételein is - mondta el Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán.

Magánnyugdíj-biztosítókká alakulnak 2013-tól a magánnyugdíj-pénztárak, a kormány az erről szóló döntést október 30-án nyújtja be a parlamentnek - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A változtatást az indokolja, hogy a járadékszolgáltatást kiszámítható és előre tervezhető módon, megfelelő stabilitással biztosítsa, ugyanakkor az intézményrendszert biztosabbá és ellenőrizhetőbbé tegye.

Az intézményrendszer átalakítását az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján az teszi szükségessé, hogy a szövetkezeti-önkormányzati formában működő pénztárrendszerben a tagok a befizetők, a tulajdonosok. S ennek következménye, hogy ha a pénztár rosszul dolgozik, a menedzsment rossz döntéseket hoz, akkor ennek következményeit a tulajdonos-tagok szenvedik el, noha a működésbe lényegi beleszólásuk nincs, miközben a közgyűléseken igen alacsony a tagi részvétel - magyarázta Oszkó Péter.

A tulajdonosoké lesz a kockázat

A beolvadással, illetve a meglévő pénztárakból való átlépéssel létrejövő, társasági formában működő magánnyugdíj-biztosítók megőrzik a tagok számára biztosított garanciákat, pénzügyi feltételeket, a felhalmozott megtakarítások érintetlenek maradnak. A jelenlegi pénztárak 2013-tól teljes egészében már az új formában működnek, s kockázatokat, az esetleges anyagi terheket ezt követően már nem a tagok, hanem a tőkeerős tulajdonosok viselik.

A magánnyugdíj-biztosítóknak minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkezniük, így feltehetően a kisebb taglétszámú magánnyugdíj-biztosítók is a piacon maradnak. Az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak továbbra is megmaradnak a jelenlegi formájukban.

Az intézményi járadékszolgáltatásoknál a biztosított választhat, hogy inflációhoz kötött (infláció-indexált) vagy garantált összegű járadékszolgáltatás mellett dönt. Az előbbi esetben a nyugdíj az infláció arányában emelkedik, az utóbbi esetben a tőke hozamától függ, ami lehet infláció alatti vagy inflációt meghaladó. A törvénytervezet szerint a járadék nem örökölhető, de két életre is igényelhető, azaz hozzátartozó is bevonható a folyamatba.

Könnyítik a "lakásmentő" konstrukció feltételeit

A kormány könnyíteni kívánja a "lakásmentő" konstrukció feltételeit - jelentette be a pénzügyminiszter. A jelenlegi szabályozás szerint a munkájukat a válság miatt önhibájukon kívül elvesztő vagy továbbra is munkában álló, de lényegesen rosszabb jövedelmi viszonyok között élők számára az állam - a megnehezült törlesztést segítendő - garanciát nyújt a bankjától felvett áthidaló kölcsönhöz, ezzel segítve az átütemezést. A lakásmentő konstrukcióban eddig kevesebben igényeltek segítséget, mint a kormány szerette volna. Lehetséges, hogy a technikai feltételek szigorúsága miatt egyes rászorulók más banki termékekben találják meg a megoldást, s nem az állam által garantált hitelátütemezésben - mondta a miniszter.

Hogy minden rászoruló adós igénybe vehesse a konstrukciót, olyan technikai változások kerülnek a szabályozásba, amelyek könnyíthetik az alkalmazását. Így például a jövőben nemcsak a munkáltatói felmondás következtében, hanem a közös megegyezéssel munkanélkülivé váltak számára is elérhető lesz a konstrukció. Az áthidaló kölcsön futamidejét 60 hónapról 96 hónapra emelik azok esetében, akik nem munkanélküli státuszban folyamodnak ezért a segítségért. Meghosszabbítják továbbá az államilag garantált áthidaló hitel iránti igény benyújtásának határidejét is, 2010. június 30-ról 2010. december 31-ig. Módosul a minimális havi törlesztőrészlet összege is azoknál, akik nem munkanélküliek, 20 ezer forint lesz a kormány javaslata szerint. A módosításhoz szükség van az EU engedélyére is.

A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó konstrukciót július 28. óta lehet igénybe venni. Az igényt annál a pénzintézetnél kell jelezni, amelyik a lakáscélú hitelt nyújtotta.