Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A lakókörnyezet miatt is rosszabb a roma lakosság egészsége

Létrehozva: 2005. május 25.
Módosítás: 2005. május 25.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Ritkábban és csak már kialakult komoly betegségekkel fordulnak az orvosokhoz a romák - derült ki a magyarországi romák egészségi állapotáról rendezett beszélgetésen. Egy közelmúltban elvégzett nem reprezentatív kutatás szerint a romák tíz százalékát éri valamilyen diszkrimináció az egészségügyi ellátás során.

Az életmód meghatározó tényezője mellett a lakókörnyezet, a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységek hiánya és az egészségügyi ellátórendszerben megvalósuló rejtett és nyílt diszkrimináció is hozzájárul ahhoz, hogy a roma lakosság születéskor várható élettartama mintegy tíz évvel alacsonyabb, mint a többségi magyar társadalomhoz tartozóké. A magyarországi roma lakosság egészségi állapotával kapcsolatban rendezett beszélgetésen kiderült ugyanakkor, a problémák legnagyobb része nem etnikai jellegű, a hátrányosabb helyzetű réteget általánosságban sújtja.

Az egészségügyi állapotot a tapasztalatok szerint mintegy 43 százalékban befolyásolja az életmód, 27 százalékban genetikailag meghatározott, 19 százalékáért a környezeti hatások és 11 százalékáért maga az egészségügyi ellátórendszer tehető felelőssé - derült ki a ProgramÖT, azaz a Program az összetartó társadalom megteremtéséért által szervezett találkozón.

A romák háromnegyedét érinti a depresszió

Az egészségügyi tárca által 2001-ben elvégzett felmérés adatai szerint például a depresszió - amely Magyarországon az unió más tagállamaihoz viszonyítva erőteljesebben van jelen - a romák 75 százalékát érinti valamilyen formában, de a romák egészségügyi állapota általánosságban is kedvezőtlenebb a nem roma lakosságénál. Solymosy József Bonifácz , az Országos Egészségfejlesztési Intézet főelőadója, a kutatás témavezetője szerint mindez egyaránt eredménye annak, hogy a romákhoz nem jutnak el a megelőző intézkedések, később, már kialakult betegséggel fordulnak orvoshoz, ezért hosszabb ideig tart a kezelésük, szégyellik betegségüket, és nincsenek olyan helyzetben, hogy hálapénzt adjanak. A felmérések során megkérdezett 1200 roma mintegy tíz százaléka tapasztalt konkrét diszkriminációt, azaz hogy az egészségügyi szakember a származása miatt rosszabb ellátásban részesítette vagy nem látta el.

Többszörösen veszélyeztetettek a telepeken élők

Csonka János , a környezetvédelmi minisztérium tanácsosa a telepszerű lakóhelyeket vizsgáló tanulmányt ismertetve elmondta, a felmért mintegy 557 telepen jellemzően, bár nem kizárólag romák élnek. A telepeket tíz olyan tényező alapján rangsorolták, amely befolyásolja az ott élők egészségügyi állapotát: így például a megfelelő vízvezeték-hálózat, az elektromos hálózat, a szennyvízelvezetés vagy a szemétgyűjtés és elszállítás megléte. A felmérésből kiderült, a telepeken átlagosan öt-hat ilyen, életvitelt és ezen keresztül az egészséget közvetlenül befolyásoló komforttényező hiányzik. Ahol hiányzik a szilárd útburkolat, ott szükség esetén értékes perceket veszthet a sürgősségi betegellátás - hangzott el.

A környezetvédelmi tárca a telepszerű lakóhelyek környezet-egészségügyi szempontú fejlesztésére évente írt ki pályázatot, 2003-ban 87, 2004-ben 117 pályázó jutott költségvetési támogatáshoz. Idén a források és a pályáztatás joga a regionális fejlesztési tanácsokhoz került, így adott térségben döntenek arról, milyen célú és milyen keretösszegű támogatást hirdetnek meg.

Ugrás vissza Ugrás vissza...