Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Az unióban is folytatódnak a cigányságot felzárkóztató programok

Létrehozva: 2004. április 29.
Módosítás: 2004. április 29.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Hazánk május elsejei uniós csatlakozása után is folytatni kell azt a munkát, amely a hazai cigányság felzárkózását segíti - hangzott el a Miniszterelnöki Hivatal által szervezett csütörtöki tanácskozáson. Lévai Katalin megerősítette: javasolni fogja, hogy a lovári is legyen az Európai Unió hivatalos nyelve.
A hazánkban élő romák legfontosabb törekvése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően ők is az EU teljes jogú és ne másodrendű polgárai legyenek - derült ki azon a fórumon, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal Együtt Európában - Roma üzenetek a megújuló Uniónak címmel rendezett.
A tanácskozáson részt vevő roma politikusok többször leszögezték: nem kiváltságokat akarnak, hanem egyenlő bánásmódot, egyforma megítélést és azonos esélyeket. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal tájékoztatása szerint a rendezvény fő célja az volt, hogy az ország hét régiójában élő romák üzeneteinek tolmácsolják a bővülő Uniónak: mivel tudnak ők hozzájárulni országunk sikeres tagságához, miben változik helyzetük május 1-je után.
Fontos az egészségügyi prevenció
- Biztos vagyok abban, hogy a magyarországi cigányság pozitív értelemben a része a magyar hozománynak - fogalmazott Kiss Péter , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hozzátéve, hogy a nagy európai családban a belépés után "családtagok leszünk mindannyian". Szavai szerint az unióban a magyarországi romáknak egyszerre kell tanítaniuk a többieket és tanulniuk a többiektől.
A kancelláriaminiszter szerint az uniós csatlakozás olyan értékek megerősödését segíti, mint a tolerancia, az együttműködés, a kisebbségek tisztelete. Kiss Péter beszédében reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező évek esélyeket teremtenek a rendszerváltás veszteseinek .
A Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős államtitkára előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi cigányságra is szükség van azoknak a folyamatoknak a végigviteléhez, amelyek az európai uniós csatlakozás után várnak Magyarországra. Teleki László az eseményt záró tájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt években elsősorban az oktatás, az egészségügyi prevenció és a lakhatás területére koncentráltak a népcsoporttal foglalkozó programok. Ezek folytatásának fontosságát hangsúlyozta, elmondta: egészségügyi szűrőprogramokkal orvosolni kell azt a jelenlegi helyzetet, hogy a cigányok átlagosan 10-12 évvel élnek rövidebb ideig, mint a többségi társadalom tagjai.
Tizenkétmillió roma lesz uniós polgár
"Európa baráti család lesz a romák és a többi kisebbség számára is" - jelentette ki Jürgen Köppen , az Európai Unió budapesti képviselője. Az uniós diplomata megemlítette: a közösség arra törekszik, hogy a gazdasági érdekeket, a versenyt a szociális kohézióval és integrációval hozza közös platformra.
A romák integrációjára tett kísérletek eddig nem voltak száz százalékosan sikeresek, mondta Jürgen Köppen, aki annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a tagállamok polgárai - elsősorban helyi szinten - eredményesen használják fel a közösség nyújtotta támogatásokat és egyéb felzárkózási lehetőségeket.
Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter megismételte azt a korábbi bejelentését, hogy - mivel május elseje után mintegy 12 millió roma polgára lesz az Európai Uniónak - javasolni fogja: a népcsoport tagjainak legtöbbje által beszélt lovári is legyen az EU hivatalos nyelve.
"Ha ez megtörténik, valóban elmondhatjuk, hogy Európa magához öleli testvéreit" - mondta Lévai Katalin, hozzátéve, hogy az esélyek mellett elszánás és akarat is kell álmaink valóra váltásához. A miniszter bejelentette: majdani európai parlamenti képviselőként is képviselni fogja a romák ügyét, és segíti integrációjukat.
Ugrás vissza Ugrás vissza...