Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Az Európai Bizottság támogatja a roma integrációs stratégiát

Cikk:

A politikai közösség minden tagja, így a romák számára is meg kell nyitni az utat Magyarországon az érvényesülés előtt, a kormány, a civil szervezetek, az egyházak a befogadó Magyarország képét szeretnék erősíteni - hangoztatták kormányzati vezetők pénteken Budapesten, az V. Európai Roma Platform tanácskozáson.

A kétnapos, pénteken befejeződött budapesti tanácskozáson a romaintegráció ügyében érintett szereplők - civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői - megvitatták a kedden Strasbourgban bemutatott európai romaintegrációs keretstratégiát.

Több mint 20 éve indultunk el azon az úton, hogy Magyarország mindenki otthona lehessen, a köztársaság mindenki köztársasága legyen - mondta Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: Magyarország csak akkor lehet erős, gazdag, ha összetartó a társadalom, ez pedig csak akkor hozható létre, ha abban mindenki sorstársának érzi a másikat.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kijelentette: a magyar kormány, a civil szervezetek, az egyházak és "minden jóakaratú ember" a befogadó Magyarország képét szeretné erősíteni. Magyarország másik arca a nyomor, a kilátástalanság, a gyűlölet. Vannak előítéletek, van Gyöngyöspata, van Hejőszalonta; az európai romastratégia a mi válaszunk minderre – mondta az államtitkár.

Balog Zoltán: a problémákat az államnak kell kezelnie

Balog szerint a magyar kormány nem fogja tűrni, hogy kivegyék az állam kezéből az erőszak monopóliumát, ugyanis az erődemonstrációk, felvonulások után a probléma helyben marad és azt mégiscsak az államnak kell kezelnie. Az államtitkárság a kialakult helyzetről konzultált emberi jogi szervezetekkel, köztük a Társaság a Szabadságjogokért képviselőivel is.

A Heves megyei Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől több mint két héten át járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. A Jobbik március 6-án - a rendőrség becslése szerint mintegy ezer ember részvételével - demonstrációt tartott a Heves megyei településen. Vona Gábor, a párt elnöke ez alkalomból úgy fogalmazott, hogy "magyarpárti tüntetést" tartottak a községben. Hejőszalontán április 2-án a Jobbik vonult fel, állítása szerint "a cigányok által elkövetett bűnök" ellen tiltakozva. A megmozdulás ellen ugyanakkor az LMP és több civil szervezet tiltakozott a Borsod megyei településen.

Reding: nem hígulhat fel a romaügyi stratágia

Viviane Reding uniós biztos, a bizottság alelnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy kemény küzdelem eredménye a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott európai bizottsági koncepció, és bár sokan megkísérlik majd "felhígítani" a stratégiát, ezt nem szabad hagyni. A jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos kijelentette: minden tagállamnak ki kell dolgoznia a nemzeti romastratégiáját. A tagállamoknak és az uniónak egyesíteniük kell az erőiket, hogy felléphessenek a romák diszkriminációja ellen. Ehhez megvannak a jogszabályok, csak végre kell hajtani őket – fogalmazott a biztos.
 
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos szerint alapvetően a tagállamok felelőssége a romák integrációjának megvalósítása, de a bizottság kész ehhez minden támogatást megadni. A biztos szerint az uniós EU2020 versenyképességi stratégiával sincs összhangban, hogy romák millióit zárják ki a társadalmi-gazdasági életből.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arról beszélt: a stratégia sikeres végrehajtásának garanciája, hogy - a saját kisebbségi önkormányzat mellett - legyenek a cigány közösség által megválasztott képviselők az Európai Parlamentben, a magyar parlamentben, a megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban. Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy Európa egyes részein koncentrálódik a mélyszegénység. Az alacsony iskolai végzettségűek, az állástalanok nagy aránya, az alacsony várható élettartam egyszerre sújtják a legelmaradottabb kistérségeket.

A platform helyszíne, a Néprajzi Múzeum előtt az esemény idején több jogvédő és romaszervezet képviseletében több mint százan tüntettek, magyar és roma zászlókat lengettek. A jelenlévők kiáltványt osztottak ki, illetve olvastak fel, amelyben tiltakozásukat fejezték ki többi között amiatt, hogy az uniós országok kormányai "tétlenül tűrik" a szélsőjobboldali pártok uszítását. A jogvédő és romaszervezetek - köztük az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Európai Roma Jogok Központja és a C Polisz Cigány Politológusok és Szakértők Szövetsége - állásfoglalást is eljuttattak az MTI-hez, ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romaellenesség az egyik legfőbb akadálya a romák társadalmi befogadásának.

Megállapodást ír alá a kormány és a roma önkormányzat

Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke még csütörtökön, az ötödik Európai Roma Platform tanácskozásának első napjánjelentették be, hogy a kormány megállapodás aláírására készül az önkormányzattal. A megállapodás alapján több mint százezer embernek szerveznek közmunkát, több tízezer roma fiatalnak nyújtanak piacképes szakképzettséget, valamint a kulturális önkormányzat elismerésének és támogatása is.

Orbán Viktor beszédében kifejtette, több, a cigányság felzárkóztatásával, esélyeinek javításával foglalkozó konferencián vett részt,  mégis az a benyomása, mintha a problémák gyorsabban nőnének, mint a megoldások érdekében mozgósított energia. A cigányság problémája hatalmas, közös, nem egy és nem is néhány EU-tagország problémája - hangsúlyozta a miniszterelnök, kifejtve, hogy a Közép- és Kelet-Európában élő romák jellemzően nem vándorló életmódot folytatnak, hanem letelepedve élnek, legfőbb nehézségük pedig a súlyos, generációkon átívelő mélyszegénység. A problémának így csupán az egyik oldala az etnikai különbözőség - amely nyelvhasználatban vagy éppen eltérő szokásokban mutatkozik meg -, a másik, területileg koncentráltan megjelenő, állandósult gond a mélyszegénység - mondta, hozzáfűzve, hogy az EU bővítésének utolsó két hullámával ez a sajátos etnikai és egyben szociális kihívás közös, európai szintre emelkedett.
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...