Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Lemondott Schmitt Pál köztársasági elnök

Cikk:

Az Országgyűlés hétfői ülésén Schmitt Pál köztársasági elnök napirend előtti felszólalásában bejelentette lemondását. Az elnök döntését azzal indokolta, hogy az államfő a nemzet egységét hivatott kifejezni, és olyan helyzetben, amikor személyes ügye inkább megosztja, mint egységesíti a nemzetet, kötelességének érzi, hogy szolgálatát befejezze és lemondjon elnöki mandátumáról. A képviselők 338 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadták Schmitt Pál lemondását.

Schmitt Pál hétfői keltezéssel nyújtotta be lemondó nyilatkozatát a házelnöknek. "Magyarország és a nemzet egysége érdekében köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok" - áll az írásbeli nyilatkozatban. A távozó köztársasági elnök bejelentette azt is, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, mert szerinte a doktori címet csak bíróság vonhatta volna vissza.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szorgalmazta, hogy a parlament még hétfőn döntsön a köztársasági elnök lemondásáról, ennek előkészítésére két óra tárgyalási szünetet kért a házelnöktől. Kövér László nem sokkal 14 óra előtt összehívta a házbizottság rendkívüli ülését és elrendelte a tárgyalási szünetet. A házbizottság rendkívüli ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt indítványozta, hogy az államfői helyettesítés idejére Lezsák Sándor (Fidesz) alelnök helyettesítse a házelnöki poszton.

A képviselők a szünet után 338 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadták a köztársasági elnök lemondását.

MTI2012. április 2-án Schmitt Pál köztársasági elnök napirend előtti felszólalásban bejelentette lemondását a Parlamentben

Visszavonta az egyetem az elnök doktori címét

A Semmelweis Egyetem szenátusa múlt csütörtökön döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét – jelentette be akkor Tulassay Tivadar, az egyetem rektora.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós január 23-án tényfeltáró bizottságot hozott létre, hogy megvizsgálják a köztársasági elnök kisdoktori disszertációját. A plágiumgyanú miatt felállított bizottság március 27-én kedden hozta nyilvánosságra összefoglaló jelentését, amely szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. A jelentés ugyanakkor tartalmazta azt is, hogy a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ennek pedig feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A jelentést az egyetem állásfoglalásra megküldte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, aki azonban illetékesség hiányára hivatkozva visszaküldte azt egyetemnek, ezután az SE doktori tanácsának elnöke csütörtökön rendkívüli ülést hívott össze. A doktori tanács ajánlása alapján az egyetem szenátusa a kisdoktori cím visszavonásáról döntött 33 igen, 4 nem szavazattal.

Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön megismételte azt a korábbi álláspontot, hogy a kormány nem érintett a disszertáció ügyében. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában úgy nyilatkozott: a miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. A kormányfő szerint csak Schmitt Pál dönthet lemondásáról.

Harminc napon belül új elnököt választanak

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szerint az elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról, ehhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata is szükséges. A képviselők 15 napon belül kérhetik a köztársasági elnököt, hogy fontolja meg szándékát, azonban ha az elnök a nyilatkozatát fenntartja, a háznak tudomásul kell vennie az elnök döntését.

A köztársasági elnök lemondása esetén az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani, hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A helyettesítés alatt az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, az elnöki feladatokat pedig a ház által kijelölt alelnök látja el.

A képviselők egyötödének támogatása kell a jelöléshez

A köztársasági elnököt az országgyűlés öt évre választja, titkos szavazással. Államfővé választható bármely, 35. életévét betöltött magyar állampolgár. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi államfő megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ezt megelőzően pedig az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Ugrás vissza Ugrás vissza...