Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jövőre folytatódik a nyugdíjkorrekciós program

Cikk:

Egymillió nyugdíjast érint kedvezően a 2010-re halasztott nyugdíjkorrekciós program - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden a kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány közben már dogozik a bajba került lakáshiteleseket szolgáló válságalap létrehozásán.

A nyugdíjkorrekciós program, amelyet idénről 2010-re halasztott a kormány, egymillió nyugdíjast érint majd kedvezően - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden a kormányszóvivői- tájékoztatón, ahol a hétfői parlamenti döntés részleteit ismertette.

Az idénre tervezett nyugdíjkorrekciós lépést jövőre halasztották, de folytatják a programot. Azaz jövőre az 1992-1995 között megállapított nyugdíjakat a rendes januári emelésen felül plusz 4 százalékkal emelik, ez a lépés 480 ezer embert érint. Az 1988-89-90-ben megállapított nyugdíjaknál plusz kettő, ez 320 ezer embert érint, az 1997-98 között nyugdíjba vonultak pedig plusz 4 százalékos emelést kapnak, ez 170 ezer nyugdíjast érint. Korózs Lajos szerint a korrekciós program mintegy 1 millió nyugdíjast érint majd kedvezően.

A gazdasági növekedéstől függ a nyugdíjprémium

A 13. havi nyugdíjat az államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése miatt hozták meg, ez a juttatás nem nyugdíj volt, járulékfizetés nem állt mögötte - mondta az államtitkár. A nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedéshez igazítja a kormány, ha a GPD-növekedés eléri a 3,5 százalékot, akkor plusz 1 heti nyugdíj jár (maximum 20 ezer forint összegben), további 1-1 százalékos bővülésnél pedig újabb hetekkel nő az összeg, míg el nem éri az egyhavi járandóságot, illetve maximum 80 ezer forintot.

Az indexálásról szóló parlamenti döntés szerint a kormány garantálni kívánja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor minden évben pluszjuttatást kapnak az érintettek. Ha 3 százaléknál kisebb a gazdasági növekedés, akkor is garantált a nyugdíjak összegének növekedése, ebben az esetben ugyanis az minden éven az infláció mértékével emelkedik a járandóság. Ha 3-4 százalék közé esik a GDP-növekedés, akkor 20 százalékban a béreket, 80 százalékban pedig az inflációt követi a nyugdíj, ha 4-5 százalék a gazdasági növekedés, akkor ez az arány 40-60 százalék, míg 5 százalékos növekedés felett visszatér a svájci indexálás, ahol 50-50 százalék a bérnövekedés és az infláció aránya.

Fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre való felemelése alkotmányos és kellő felkészülési időt ad. Az emelés célja, hogy közelítsék a korhatárt a korcentrumhoz, hiszen ma Magyarországon 100 ember közül 91 hamarabb megy nyugdíjba. Az új szabályok szerint 2012-től évente fél évvel emelkedik a korhatár, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva.

Az előrehozott nyugdíj esetében, ha a szükséges szolgálati idő megszerzése előtt egy éven belül megy el valaki nyugdíjba, akkor a mai 0,1 százalékos elvonás helyett a jövőben 0,3 százalékot kell elvonni a nyugdíjából; ha szolgálati ideje 1-3 évvel kevesebb, akkor 0,4 százalékot vonnak majd le.

Az előrehozott nyugdíjkorhatárról szólva Korózs Lajos kifejtette: az 1952 első felében született férfiak esetében 60,5 év lesz az előrehozott korhatár, ami 2012 második félében lesz esedékes. Az 1952-ben született nők 59 éves korukban mehetnek el előrehozott nyugdíjba, 2011-ben. Az 1952. második félévében született férfiak 2013 első félévében vonulhatnak nyugdíjba,  60,5 korukban. Az 1953-ban született férfiaknál 61 év lesz az előrehozott nyugdíj korhatára, ezt 2014-től érvényesíthetik, a szintén 1953-ban született nők pedig  59 évesen, 2012-ben.

Válságalapot terveznek a lakáshitelesek megsegítésére

Az állam átvállalná azok lakáshitel-törlesztését, akik ezt nem tudják fizetni, a korábbi tulajdonosok így bérlővé válnának, akik az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat - vázolta a terveket a szociális államtitkár. Az átvállalásról polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat. Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.

Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell, ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása - szögezte le Korózs Lajos.

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket. A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.

Ugrás vissza Ugrás vissza...