Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jóváhagyta a kabinet a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet

Létrehozva: 2004. szeptember 22.
Módosítás: 2004. szeptember 23.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A kormány elfogadta a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet, aminek fő célja, hogy 100-150 ezerrel nőjön a foglalkoztatottak száma 2006-ig. A miniszterek döntöttek a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások november havi kiegészítő emeléséről, melynek mértéke a jogszabályok alapján 1% lehet.
A kormány szerdai ülésén elfogadta a 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a stratégia célja a teljes foglalkoztatás, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése,
valamint a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése.
A célkitűzések között szerepel, hogy a foglalkoztatási ráta az összes dolgozót tekintve 2006-ra elérje az 53, 2010-re pedig a 63 százalékot. Nők esetében ez a szám 53 és 57 százalék, míg a férfiaknál 64 illetve 69 százalékos foglalkoztatottságot jelentsen. Legalább 100-150 ezerrel nőjön a dolgozók száma, ami 400 ezer új munkahely megteremtésével érhető majd el.
A szakminiszter kiemelte, hogy a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében ingyenes lesz az első szakma, míg 50 év felettieknek a második szakma megszerzése is. Fontos továbbá: a humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása; a munkaerő-kínálat növelése és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése; a nők és férfiak esélyegyenlősége; a munkaerő-piaci integráció elősegítése; a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, valamint a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává.
Adó-és járulékkedvezmények
A miniszterek elfogadták, hogy 2005. január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezményt kapjanak azok a cégek, akik 25 év alatti pályakezdőket és 50 év feletti tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, valamint azok a vállalkozások is, amelyek gyedről, vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat és édesapákat foglalkoztatnak.
Adókedvezmény illeti meg azokat a mikor-vállalkozásokat, amelyek 5 főnél kevesebb alkalmazottal működnek és létszámot bővítenek, valamint a létszámbővítés esetén a kisvállalkozások is számíthatnak a jövőben eddig csak multinacionális cégeknek járó adókedvezményekre- tette hozzá a miniszter.
Várhatóan 2005. november 1-jétől havi 2250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás is.
Intézkedés a humán tőke fejlesztéséért
Burány Sándor hangsúlyozta: növelni kell az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számát. A cél, hogy 2010-re a 25-64 éves korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya elérje a 10 százalékot. Fejlődjön a szakképzés a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében, valamint a felsőoktatás szerkezete és tartalma. Fontos, hogy a magyarok beszéljenek valamilyen európai nyelvet, tudják használni a számítógépet és legyen használható szakma a kezükben.
Igazságosabb közteherviselés
Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a tájékoztatón összefoglalta a 2005-ös adó-és járulékrendszer esélyegyenlőséget elősegítő változásait. Eszerint csökkentik, és igazságosabbá teszik a lakossági személyi jövedelemadó terheit, javítják a vállalkozások versenyképességét és ösztönzik a foglalkoztatás növekedését.
Az eddigi háromkulcsos rendszer kétkulcsossá változik, az alsó kulcs1 millió 500 ezer forintig terjed és az adó mértéke csak 18 százalék lesz. Jövőre a havi bruttó 100 ezer forintot kereső dolgozó havi 3 ezer 93 forinttal fog kevesebbet adózni, aki pedig 125 ezret, vagy ennél többet keres, annak az adómegtakarítása havi 4 ezer 667 forint lesz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a ezek után nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből a legmagasabb jövedelműeknek és jövedelemhatárhoz fog kötődni a különböző kedvezmények
igénybevételének lehetősége is. A lakáshitel-törlesztés kedvezményét 4,4-5 millió forint, míg a Sulinetet 3,4-3,74 millió forint éves bruttó jövedelemig lehet felhasználni. A családi adókedvezményt és a súlyosan fogyatékosoknak járó segítséget évi 12 millió forintos jövedelemig lehet teljes egészében igénybe venni.
A különböző jogcímen kapott kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg egy év alatt a 100 ezer forintot. Ez alól kivételt képez: a családi adókedvezmény, a lakáshitel törlesztés, az önkéntes biztosító-pénztári és a magánnyugdíj-pénztári befizetés és a súlyosan fogyatékos személyeknek biztosított kedvezmények összege.
Magasabb adóbefizetést kell vállalniuk a bankoknak
Göncz Kinga kiemelte: emelkedik a tőkéből származó jövedelmek adója, és ezzel mérséklődik a tőke és a munkajövedelmek adóterhe közötti különbség. Nem kell megfizetnie az adót annak, aki legalább 5 éves bérleti szerződést köt az önkormányzattal azért, hogy majd lakását szociális bérlakásként használják.
Jövőre a bankoknak a többi vállalkozásnál magasabb adóbefizetést kell vállalniuk, exportprofitjuk terhére mintegy 30 milliárd forinttal nagyobb mértékben hozzájárulva a közigazgatáshoz.
A kormány a jövő évi adótörvények javaslatát majdnem teljes egészében jóváhagyta, a "bankadóról" azonban csütörtökön még egyeztet a Pénzügyminisztérium a pénzintézetekkel. Az adótörvénnyel kapcsolatban egyedüli határidő, hogy november 15-ig el kell fogadni, ehhez pedig a kormánynak legkésőbb a jövő hét elejéig azt be kell beterjesztenie az Országgyűlés elé.
Egyszázalékos kiegészítő nyugdíjemelés
A nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegét egyszázalékos, januárig visszamenőleges emeléséről döntött a kabinet, a törvényi előírásoknak megfelelően - mondta Kökény Mihály egészségügyi szociális és családügyi miniszter. A kiegészítő nyugdíjemelés 2,8 millió idős embert érint, akiknek havonta átlagosan 600 forinttal emelkedik a járadékuk.
Hozzátette: a 10 havi egyösszegű kifizetés mindenkinél minimum 2500 forintot tesz majd ki. A kiegészítés minden nyugellátásra, így az özvegyi nyugdíjakra, valamint az 53. és 54. heti juttatásra is vonatkozik. Az idősek a mostani juttatásokkal, valamint a januári 6,3 százalékos járadékemeléssel együtt átlagosan 78 ezer forintos nyugdíjtöbblethez jutnak az idén, így bevételeik 9,5 százalékkal emelkednek.
A miniszter beszámolt arról, hogy novembertől az elhalálozott házastárs járadékának 25 százalékáról 30 százalékra emelkedik az özvegyi nyugdíj.
Rendeletet a kistérségi megbízottakról
Gulyás Erika kormányszóvivő bejelentette, a kormány egységes rendeletben szabályozta a kistérségi megbízottak, az úgynevezett megyei szervezők és a regionális koordinátorok feladatait és jogállását. A döntés célja, hogy az eddigieknél jobban segíthessék a kistérségi megbízottak a pályázati források felkutatását, a kistérségi kezdeményezések összehangolását.
Ez után a kistérségi megbízottaknak félévente tervet kell készíteniük az elvégzendő feladatokról, az eredményekről pedig rendszeresen be kell számolniuk. A megbízottakat pályázaton választják ki, majd munkaszerződéssel vagy távmunkában foglalkoztatja őket a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. A most jóváhagyott rendelet értelmében nem töltheti be a tisztséget a térség polgármestere vagy önkormányzat főállású alkalmazottja - tette hozzá a kormányszóvivő.
Ugrás vissza Ugrás vissza...