Legalább ötvenezer ember számára munkahelyet teremtő nemzeti közfoglalkoztatási program megteremtését javasolja Gyurcsány Ferenc; a miniszterelnök erről a kormány ülése után beszélt.

- Segély helyett kell a munkát adni, a munkáért pedig bért kell adni, és ezt a munkát (...) bizonyos csoportok számára az államnak közvetlenül kell megteremteni - mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint ezen a ponton ez lényeges felülírása a rendszerváltozás óta követett társadalompolitikának.

A miniszterelnök szerint a szociális piacgazdaság keretei között sem baloldali, sem pedig jobboldali kormányok nem fogadták el, hogy közvetlen felelősségük lehet a munkahelyteremtésben, csak a közvetett szerepet vállalták.

Nem lehet mindent a piacra bízni

Mint mondta, a rendszeres szociális segélyben részesülő 160-180 ezer ember nagyjából egyharmada minden bizonnyal tudna dolgozni, ha lenne munka. A miniszterelnök társadalompolitikai, gazdaságpolitikai fordulatot javasol ebben a kérdésben. Szerinte el kell fogadni, hogy jó néhány tízezer ember foglalkoztatását nem lehet a piacra bízni.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy az erőforrások jelentős részét nem segélyezésre kell fordítani ezen a területen, hanem egy legalább ötvenezer ember számára munkahelyet teremtő, nemzeti közfoglalkoztatási program megteremtésére.

A miniszterelnök úgy látja, a programban az állam és a vele együttműködésben működők közvetlenül foglalkoztatnak, nemcsak az adó- és a támogatáspolitikán keresztül befolyásolják a munkaerőpiacot, hanem munkahelyet teremtenek, a munkáért pedig bért adnak.

Az első lépést finanszírozni kell

A szürke- és a feketegazdaságból be nem érkező 1000 milliárd forintos közteher lehet a most meghirdetett többéves adócsökkentési program fedezete, de a jövő évi 300 milliárd forintos csökkentés mellett csak 50 milliárd forint jöhet be a fehéredésből, tehát az első lépést meg kell finanszírozni - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Amíg az Európai Unióban a szürke- és a feketegazdaság aránya átlagosan a GDP 8-10 százaléka, addig Magyarországon 20 százalék - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök kiemelte: a közszféra kiadásainak csökkentésére, illetve a szociális jóléti kiadások mérséklésére nincs mód, ezért a jövő évi, 300 milliárd forintos adócsökkentésből 170-180 milliárd forintra szigorúbb költségvetési politikával kíván fedezetet teremteni a kormány. Emellett néhány adótétel, így a cégautó adója, valamint a cigarettát és az alkoholt terhelő jövedéki adó emelkedik - tette hozzá a kormányfő.

Csökken a tb-járulék

A munkát terhelő tb-járulék havi 140 ezer forintig jövőre áprilistól öt százalékponttal, a program végére 10 százalékponttal csökken, ami azt jelenti, hogy 100 forint kifizetett bérből most 46 forint marad a munkavállalónál, és 54 forint kerül az államhoz, a program végén pedig 57 forint marad a munkavállalónál és 42 forint jut az államnak - magyarázta Gyurcsány Ferenc.

Gyenesei szerint nincs kudarc

Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter szerint nem vallott kudarcot a magyar olimpiai csapat Pekingben, és az eredményeket kijózanító valóságnak nevezte.

A tárca vezetője a kormányszóvivői tájékoztatón ismertetett gyorsértékelésében hangsúlyozta: megérti ugyan a csalódott, elkeseredett hangokat, de úgy látja, a többség értékeli a kínai fővárosban megszerzett három arany-, öt ezüst- és két bronzérmet. A tanulságok megállapításánál figyelembe kell venni, hogy felgyorsult a világ sportjának átrendeződése, markáns erőközpontok jöttek létre, és az eredményekben minden eddiginél nagyobb szerepet játszik az adott országok gazdasági potenciálja, s a népesség nagysága. Az aranyérmek felét hat ország vitte el.

Alap a nemzeti sportstratégia

Gyenesei István hangsúlyozta, a tapasztalatokat le kell vonnia mindenkinek, és az ezt követő egyeztetések, illetve szigorúan szakmai alapú viták után lehet meghatározni, milyen lépésekre lesz szükség annak érdekében, hogy már a 2012-es londoni olimpián eredményesebb legyen a magyar csapat. Ugyanakkor úgy látja, hogy az ötpárti konszenzussal elfogadott nemzeti sportstratégiát kell a jövőben is az alapnak tekinteni, amin elképzelhetőek módosítások, de új törvényekre nem lesz szükség.

Nem elég a pénz

Az idei költségvetésből 3 milliárd forintot fordítottak az olimpiai felkészülésre, ami lényegesen több a korábbiaknál, 2004-ben például mai reálértéken számolva 2,3 milliárdnak felelt meg ugyanez - hangsúlyozta a miniszter, elismerve azonban, hogy ez sem elég. A szövetségeknek a támogatási rendszerben idén rájuk eső 1,81 milliárd forintból már tavaly rendelkezésükre állt 980 millió forint. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például vívásban az idei Európa-bajnokságon és a tavalyi világbajnokságon is sok aranyérmet, illetve dobogós helyezéseket értek el a versenyzők az olimpiával megegyező erősségű mezőnyben, ami szintén azt jelzi, hogy nem a pénzhiánnyal volt probléma. 

Az eredményes magyar olimpikonok kitüntetési ünnepségére pénteken kerül sor a Parlamentben, ahol 67 sportoló és 27 edző kap elismerést.