A Szülőföld Alap több mint kétmilliárd forintban nyújtott támogatást tavaly a szomszédos államokban élő magyaroknak. Romániában 40, Szlovákiában 15, Szerbiában 22, Ukrajnában 19, Horvátországban 2, Szlovéniában 1 és Ausztriában 1 százalékot kaptak a pályázó szervezetek a támogatásból.

A Szülőföld Alap több mint kétmilliárd forintban nyújtott támogatást tavaly a szomszédos államokban élő magyaroknak - mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kedden az Országgyűlésben. A legfontosabb támogatási célok között a köz- és felsőoktatás, a színvonalas kulturális és szakfolyóiratok támogatása szerepelt, valamint az önkormányzati kistérségi programok finanszírozása - közölte a politikus a Szülőföld Alap 2007-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.

A Szülőföld Alap olyan milliárdos nagyságrendű elkülönített állami pénzalap, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, az anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. Csizmár Gábor emlékeztetett arra, hogy az alapból pályázat útján igényelhetnek támogatást magyarországi és határon túli magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézmények, civil szervezetek és önkormányzatok.

A romániai magyarsághoz került a legtöbb támogatás

A regionális egyeztető fórum tagjai a korábbi évek gyakorlatának megfelelően egyetértettek abban, hogy 2007-ben is a lakosságszámot meghaladó arányban kell támogatni a vajdasági és a kárpátaljai magyarságot - vélekedett az államtitkár. A támogatások regionális megosztását tekintve Romániában 40, Szlovákiában 15, Szerbiában 22, Ukrajnában 19, Horvátországban 2, Szlovéniában 1 és Ausztriában 1 százalékot kaptak a pályázó szervezetek a támogatásból. A megállapított arányokon belül a keretek öt százalékáig olyan magyarországi szervezetek is támogatást kaphattak, amelyek a külhoni magyarsággal kapcsolatos programot hajtottak végre.

Az államtitkár kitért arra, hogy a 2006 végi törvénymódosítás alapján alapvetően megváltozott az alap irányítása és működtetése. A korábbi irányító testület, a tanács feladatait a regionális egyeztető fórum látja el, a szakmai döntéshozó testületek a kollégiumok, amelyek szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett politikamentesen végzik feladatukat.

Csizmár Gábor úgy vélte, a Szülőföld Alap 2007-ben is bebizonyította, hogy lehet átlátható, jól működő, az uniós normáknak is megfelelő támogatási rendszert működtetni. Kékesi Tibor, az előterjesztő költségvetési bizottság szocialista előadója elfogadásra javasolta a beszámolót. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindent központilag kívánt elosztani a Szülőföld Alap, a támogatások 10 százalékának elosztását a régióban tevékenykedő civil szervezetre bízták.