Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Partnereink!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér „EESZT csatlakozásra használható informatikai rendszer engedélyezése iránti kérelem” tárgyban indítható kérelme kapcsán az e-aláírás szolgáltatásban fellépő hiba miatt a hatósági döntések kiadása vonatkozásában az elektronikus ügyintézés szünetel. 

A hiba elhárítása alatt ügyfeleinknek lehetősége van a kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Kérdés esetén az EESZT Kontakt Center tud felvilágosítást nyújtani.

A hiba észlelésének időpontja: 2021.01.12.

MORZSÁK

TARTALOM:A kormány vitatja az EB álláspontját a távközlési különadóról

Létrehozva: 2011. szeptember 29.
Módosítás: 2011. szeptember 29.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Csütörtökön az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a távközlési szolgáltatókra tavaly októberben kivetett különadót, a magyar kormány szerint azonban nincs ok változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban.

A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. Az EB szerint ez a különadó ellentétes távközlési szektorra vonatkozó uniós szabályokkal, a közösségi jog szerint ugyanis a távközlési szolgáltatók által befizetett díjakból kizárólag bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Magyarország esetében a bevétel egyenesen a kormány költségvetésébe jut, emiatt közvetlen adónak minősül, ez pedig a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a vonatkozó uniós szabályozásnak - hangoztatta Jonathan Todd, a testület szóvivője. Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. A brüsszeli szóvivő jelezte, most kizárólag a távközlési adóról van szó, más adók ügyében nem kíván nyilatkozni. Természetesen a bizottság tiszteletben kívánja tartani a tagállamok önállóságát adózási kérdésekben, ugyanakkor arra is ügyelnie kell, hogy a nemzeti szabályozások ne legyenek ellentmondásban az unióssal – közölte Jonathan Todd.

A kormány szerint nincs ok a változtatásra

"A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - írta közleményében Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Tavaly októberben vezették be a válságadókat

A magyar Országgyűlés 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010 decemberében kellett megfizetni. A törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégeknek nem kell különadót fizetniük.

Ugrás vissza Ugrás vissza...