Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Önkormányzati Választás 2010: nyilvántartásba vették a jelölteket

Cikk:

Pénteken délután 16 órakor lejárt a polgármester- és képviselőjelöltek, illetve a megyei listák bejelentésének határideje. A parlamenti pártok közül a Fidesz állította a legtöbb jelöltet, utána sorrendben a Jobbik, az MSZP és az LMP következik. A fővárosban négyen indulhatnak a főpolgármesteri posztért.

 

Az Országos Választási Iroda péntek esti adatai szerint a nyilvántartásban összesen 66 ezer jelölt szerepel. A 8899 polgármesterjelölt közül 7131 függetlenként indulna. A tízezer lakosnál kisebb településeken, ahol úgynevezett egyéni listás rendszerben választják a képviselő-testületek tagjait, 41.726 jelöltet jelentettek be, közülük 35.006 független. A tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán osztják ki a mandátumokat, 13.470 jelölt van, ebből 863 független. A nyilvántartás szerint 73 fővárosi, illetve megyei listát jelentettek be, összesen 1977 jelölttel. (A fővárosi listák bejelentésének határideje szeptember 7-e, 16 óra.) A nyilvántartásban szereplőknek csak egy részéről döntöttek már a választási bizottságok, ők azok, akik hivatalosan jelöltnek számítanak.
 
Jelöltállítási sorrend: Fidesz, Jobbik, MSZP, LMP

A parlamenti pártok közül a legtöbb jelöltet a Fidesz állította az októberi önkormányzati választásra. Ezüstérmes a Jobbik, bronzérmes az MSZP, míg a képzeletbeli dobogó mellé az LMP állhat. A KDNP a legtöbb helyen szövetségesével, a Fidesszel közösen indít jelöltet. A Fidesz 1.140, a Jobbik 219, az MSZP 194, míg az LMP 26 helyen szeretné elnyerni a települési (kerületi) vezetői posztot. Összesen 3.176 településen választanak polgármestert.
 
A 3.008 tízezernél kevesebb lakosú településen, ahol úgynevezett egyéni listán választják meg az összesen 14.642 képviselőt a testületekbe, a Fidesz 4.245, a Jobbik 1.236, az MSZP 454, míg az LMP 45 jelöltet állított. A 168 tízezernél több lakosú településen - ahol vegyes választási rendszerben választják meg a képviselőket, 1.631-et egyéni választókerületben és további 641 képviselőt kompenzációs listáról) - az egyéni választókerületekben a polgármester-állításnál lényegesen szorosabb az eredmény; a Fidesz 1.627, a Jobbik 1.493, az MSZP 1.483, míg az LMP 658 jelöltet állított.

Négy főpolgármester-jelölt indul

Csak a parlamenti pártok (a Fidesz és a KDNP esetében a két párt közösen) indítanak főpolgármester-jelöltet az önkormányzati választáson. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) vasárnap késő délutáni ülésén nyilvántartásba vette a Jobbik és az LMP jelöltjeit is, akiknek sikerült összegyűjteniük a szükséges számú érvényes ajánlószelvényt. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a szocialista Horváth Csaba és a Fidesz-KDNP színeiben induló Tarlós István mellett várhatóan szerepel majd a jobbikos Staudt Gábor és az LMP-s Jávor Benedek neve is. 

Főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. A korábbi választásokon még elegendő volt, ha valaki a fővárosi választók fél százalékának ajánlását megszerezte, ezt a "küszöböt" emelte az új országgyűlés négyszer magasabbra. Mivel Budapesten 1.407.470 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben, a főpolgármester-jelölt állításához 28.150 érvényes ajánlás volt szükséges. Budapest új főpolgármestere az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja az október 3-ai önkormányzati választáson. E posztot az előző öt ciklusban a szabad demokrata Demszky Gábor töltötte be, aki húsz év után csak néhány hónapja lépett ki pártjából.
 
A főváros 23 kerületében összesen 81 polgármesterjelölt indul az október 3-ai választáson. Kerületenként jellemzően három vagy négy jelölt méreti majd meg magát, ám a X. és a XIV. kerületben öten versengenek a polgármesteri posztért. Egyetlen helyen, a XIII. kerületben csak ketten indulnak a kerületvezetői székért. 
 
Hétfőn meg kell semmisíteni a le nem adott ajánlószelvényeket

A választásra összegyűjtött, de a választási bizottságnak át nem adott ajánlószelvényeket 16 óráig meg kell semmisíteniük a gyűjtőknek a választási eljárásról szóló törvény értelmében.Az erről készített jegyzőkönyvet csütörtökön 16 óráig be kell nyújtani a választási bizottságnak. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell, hány darabot semmisítettek meg. A megsemmisítés módjára a törvény nem utal, a szelvényeket általában bezúzzák, majd elégetik. A megsemmisítés célja, hogy az ajánlók személyes adatai és - különösen érzékeny adatnak tekinthető - politikai véleményük ne kerülhessen illetéktelenek kezébe.

Az önkormányzati választáson nincs külképviseleti szavazás

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán külképviseleti szavazásra nincs lehetőség, a választójogát kizárólag az a választó gyakorolhatja, aki a választás napján Magyarországon tartózkodik. A választási rendszer sajátosságai miatt ugyanis7.835 féle szavazólapot kellene kinyomtatni a külképviseleteken, ami olyan sok, hogy a jelenlegi technikai feltételek mellett kivitelezhetetlen. Az önkormányzati választáson csak akkor lenne mód külképviseleti szavazásra, ha az nem papíron, hanem elektronikus úton történne.
 
Szigorúbb szabályok kötik az igazolással szavazókat
 
Ha a választópolgár igazolást kér az október 3-ai önkormányzati választásra, az igazolás kiadása után nincs lehetősége arra, hogy meggondolja magát, és mégis a lakóhelyén szavazzon.Az igazolással szavazás szabályai sokkal szigorúbbak az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin. Az országgyűlési képviselők választásán bárki kérhet igazolást, ha a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, és ezt már előre tudja, ráadásul megkötés nélkül bármely másik településre kérhet igazolást.

Az önkormányzati választáson azonban csak az kérhet igazolást, akinek a lakóhelyén kívül van bejelentett tartózkodási helye is (ezt korábban ideiglenes lakcímnek nevezték). Ők is csak abban az esetben szavazhatnak a tartózkodási helyen, ha azt 2010. június 16. előtt jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg. 2006-ban körülbelül 3.500 igazolással szavazó volt az önkormányzati választáson (a 2010-es országgyűlési választáson pedig 57 ezer).
 
Az országgyűlési választáson minden településen csak egy szavazókörben voksolhatnak az igazolással szavazók, az önkormányzatin viszont csak a tartózkodási helyük szerinti szavazókörben szavazhatnak. Tehát nemcsak kevesebben szavazhatnak majd igazolással októberben, mint az országgyűlési választáson, hanem azt is, hogy a település összes szavazóköre között "megoszlanak" az igazolással szavazók. Vagyis a törvény az önkormányzati választáson gondoskodik arról, hogy ne alakulhassanak ki sorok az igazolással szavazók miatt.
 
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján október 1-jén 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (azaz a település jegyzőjétől). Ha a választópolgár meghatalmazott útján nyújtja be kérelmét, a meghatalmazást is csatolni kell. Ajánlott levélben is lehet igazolást kérni, úgy, hogy a kérelem szeptember 28-ig megérkezzen az illetékes helyi választási irodába. Az igazolás kiadása után már nincs lehetősége a választónak arra, hogy meggondolja magát, és mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazzon, vagyis kizárólag ott szavazhat, ahová az igazolást kérte.
 
Az igazolással rendelkező választópolgár vagy a választás napja előtt jelzi szavazási szándékát az adott településen a jegyzőnél, vagy a szavazás napján a tartózkodási helyének címe szerinti szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól kérheti névjegyzékbe vételét. A bizottság ellenőrzi a választó lakcímkártyáját, és ha kiderül, hogy az igazolás kiállítása után megszűnt a tartózkodási helye, akkor nem lehet felvenni a névjegyzékbe, azaz nem szavazhat.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...