Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Önkormányzati és kisebbségi képviselő-választás 2010.

Cikk:

 

Vasárnap lesz az önkormányzati és kisebbségi képviselők választása, a voksolásra jogosult több mint 8,2 millió választópolgár csaknem 11 ezer hazai szavazókörben adhatja le voksát. Az önkormányzati választáson 17 ezer képviselői helyre 68 ezer jelölt pályázik.

 

 

Aválasztópolgárok attól függően, milyen településen élnek, két, három vagy négy szavazólapot fognak kapni. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városokban élők, ők a polgármesterre és a képviselő-testület tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezer fő alatti illetve feletti települések lakói: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe jövő vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a fővárosi közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.

A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, közel 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk az októberi helyhatósági választáson; a megyei közgyűlések pedig feleakkorák lesznek, mint négy éve. Az ország csaknem 3200 településén a szavazólapokon összesen mintegy 68 ezer jelölt neve szerepel (négy éve még 88 ezren voltak), köztük azoké, akiknek sikerült összegyűjteniük az induláshoz szükséges megfelelő számú érvényes ajánlást, valamint azok, akik a területi és a kompenzációs listákon szerepelnek. A jelöltek túlnyomó többsége - ahogy a korábbi választásokon is - függetlenként vesz részt a megméretésen.

Az önkormányzati és kisebbségi választásra már kinyomtatták a több mint tízezer féle szavazólapot, összesen körülbelül 30 millió példányban: több kisebbségi választás esetében csak 40 darabot nyomtattak a szavazólapokból, de a főpolgármester-választás szavazólapjából körülbelül 1,5 milliót kellett készíteni.
 
Az önkormányzati választás egyfordulós, és érvényességi küszöb sincs, ez azt jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A képviselőket a választók négy évre bízzák meg érdekeik képviseletével.

Több mint kétszáz tonna papírra nyomtatták a szavazólapokat
 
Az Állami Nyomdában a főváros és tíz megye szavazólapjait nyomtatták, körülbelül 5.800 féléből összesen körülbelül 17 millió darabot. A többi kilenc megye (Baranya, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém) maga végezte a szavazólapok nyomtatását-. Ez utóbbiakat 130 tonnányi, szintén az Állami Nyomdában készített és biztonsági jelekkel ellátott papírra nyomják, vagyis minden szavazólap ugyanazokat a biztonsági elemeket tartalmazza, függetlenül attól, hol nyomtatták rá a jelöltek nevét.

Az októberi önkormányzati választáson több mint tízezerféle szavazólapot kellett készíteni: polgármester-jelöltit, a tízezer lakos alatti településeken úgynevezett egyéni listás szavazólapokat, a tízezernél nagyobb településeken egyéni listás szavazólapokat, valamint megyei listás szavazólapokat, fővárosi listás szavazólapokat és főpolgármester-jelöltek szavazólapját.  Az Állami Nyomdában 72 tonna papír felhasználásával készítették a 17 millió szavazólapot. Emellett a nyomda készítette az összes szavazókör jegyzőkönyvét és a szavazólapokhoz  borítékokat. Ezeket és a többi választási kelléket hétfőtől szállítják ki a megyeszékhelyekre, illetve a helyi elosztó központokba. A szavazólapok és borítékok mellett a kiszállítanak további 124 kilométer (vagyis a Budapest-Győr távolságnak megfelelő hosszúságú) nemzetiszínű szalagot (ezzel zárják le az urnákat) és 124 ezer tollat. A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság tagjai csak a hivatalos tollat használhatják, és a fülkékben is elhelyeznek egy-egy tollat a voksoláshoz, de a választók akár a sajátjukat is használhatják.
 
A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátják, így például mikroírással és UV-festékkel, a biztonsági jelek az idén először a szavazólap hátoldalán lesznek. Az UV-festék egyebek mellett a választás évét, 2010-et mutatja az UV-lámpa alatt.
 
Péntekig lehet igazolást kérni

Október 1-jéig (péntekig) kérhetnek igazolást azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem bejelentett tartózkodási helyükön kívánnak szavazni az októberi önkormányzati választáson; eddig több mint ötezer igazolást adtak ki a jegyzők. A jogalkotó törekvése az volt, hogy az önkormányzati választáson az önkormányzat életében érdekelt személyek szavazzanak, ezért sokkal szigorúbbak az igazolással szavazás feltételei, mint az országgyűlési választáson. Az országgyűlési képviselők választásán bárki kérhet igazolást, ha a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, és ezt már előre tudja, a választó pedig megkötés nélkül bármely másik településre kérhet igazolást.

Az önkormányzati képviselők választásán azonban csak azok kérhetnek igazolást, akik a lakóhelyükön kívül bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkeznek, és ők is csak abban az esetben szavazhatnak a tartózkodási helyen, ha azt 2010. június 16-át megelőzően jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg. 2006-ban körülbelül 3500 igazolással szavazó volt az önkormányzati választáson (a 2010-es országgyűlési választáson pedig 57 ezer).

Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján péntek 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (azaz a település jegyzőjétől). Ha a választópolgár meghatalmazott útján nyújtja be kérelmét, a meghatalmazást is csatolni kell. Ajánlott levélben is lehet igazolást kérni, úgy, hogy a kérelem keddig megérkezzen a lakóhely szerinti helyi választási irodába.
 
Az Országos Választási Iroda (OVI) internetes oldalán megtalálható az igazoláskéréshez szükséges dokumentum, elektronikusan kitölthető formátumban. Az igazolás kiadása után nincs lehetősége a választónak arra, hogy meggondolja magát, és mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazzon, vagyis csak ott szavazhat, ahová az igazolást kérte. Ha mégis a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság előtt jelenne meg, ott nem voksolhat.

Kiállta a főpróbát a választási informatikai rendszer

A választási informatikai rendszert szeptember végén tesztelték, a rendszer kifogástalanul működött – mondta el Jackli Tamás, az OVI szóvivője.Az érintettek nemcsak a rendszer működését, hanem terhelhetőségét is ellenőrizték, továbbá gyakoroltatták annak használatát is. A főpróbán kétezer településen 4400 köztisztviselő és 10742 jegyzőkönyvvezető vett részt; ők vitték be a tesztadatokat az informatikai rendszerbe, hogy modellezzék a jövő vasárnapi feladatokat. A próbán 18 központi szintű és 18 területi szerver működését is ellenőrizték, továbbá tesztelték az úgynevezett vészhelyzeti megoldásokat is. Ezekre akkor van szükség, ha áramszünet van valamelyik településen, vagy ha például az informatikai rendszert helyben kezelő rosszullét miatt nem tudja ellátni a feladatát.
 
Ügyeletet tartanak az okmányirodák a hét végén

A fővárosi okmányirodák szombaton és a választás napján, vasárnap is ügyeletet tartanak, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újat kérhessenek a választópolgárok, ez ne lehessen akadálya a szavazásnak.A vidéki okmányirodák helyben döntenek arról, nyitva tartanak-e a hét végén. A rendkívüli nyitva tartásra Sári Miklós, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője és Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke kérte az okmányirodákat. Fontos tudnivaló azonban, hogy az okmányirodákban a két hét végi napon csak a szavazáshoz szükséges (ideiglenes) okmányok kiállításával, illetve kiadásával foglalkoznak, más ügyekkel nem.
 
A kisebbségi önkormányzati választások

Október 3-án, az  önkormányzati választásokkal egy időben választják meg Magyarországon a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjait.A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény biztosította a kisebbségek jogát arra, hogy közvetlen helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség - bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán - jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre.

Csaknem 1600 településen lesz kisebbségi választás

A 2005-ben elfogadott, s 2010-ben módosított kisebbségi választási törvény értelmében a kisebbségi választáson kizárólag magyar állampolgárok indulhatnak, azaz a törvény kizárja a voksolásból az uniós állampolgárokat, a menekülteket, a bevándoroltakat. Így 2010-ben a magyar állampolgárok közül is csak azok váltak jogosulttá a kisebbségi választáson való részvételre, akik 2010. július 15-ig a lakóhely szerinti települési jegyzőnél kérték felvételüket a kisebbségi választói névjegyzékbe. Ezt országosan 228 084 választópolgár tette meg, vagyis ők megkapták a zöld színű kisebbségi értesítőt augusztus 19-ig. Mindenki csak egy jegyzékbe vetethette fel magát, a többes kisebbséghez kötődő kérelem érvénytelen. Minden olyan településen, ahol a kitűzés napján legalább 30 fő volt a választói névjegyzékben, a helyi választási bizottság kitűzte a választást. Végül október 3-án  összesen 1596 településen 2325 választást tartanak. Az országban Budapest IV. kerületében tartják a legtöbb, 12 kisebbségi önkormányzati választást, míg 1222 településen csak 1 kisebbség választ önkormányzatot.

A cigány kisebbség állította a legtöbb jelöltet

Az Országos Választási Iroda szeptember 30-i adatai szerint a kisebbségi választáson összesen 15 621 jelölt indul, a legtöbbet - 10 005 jelöltet - a cigány kisebbség állította, a német 2 225, a szlovák 649, a horvát 644 jelöltet. A román 474, a ruszin 421, a lengyel 249, a szerb 226 a görög 219, az örmény 183, a bolgár 177, az ukrán 101, a szlovén pedig 48 jelöltet indít a választáson. A jelöltek közül a kisebbségi szervezetek önállóan 13 316-ot, közösen 2 308-at állítottak.
A kisebbségi választást önálló szavazókörben kell lebonyolítani. Ha a településen több kisebbség is önkormányzatot választ, akkor valamennyi kisebbség ugyanezen szavazóhelyiségben adja le szavazatát. Ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1200-at, akkor két kisebbségi szavazókört kell létrehozni. Az egyfordulós választáson nincs részvételi küszöb. A kisebbségi önkormányzati választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség, s csak annak a kisebbségnek a szavazólapját kapja kézhez, amely kisebbség választói jegyzékén szerepel. A szavazólapok kisebbségenként külön-külön készülnek el, s nem csak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvashatók. A jelölt, valamint a jelölő szervezet nevét a kisebbség nyelvén is azonban csakis a jelölt, illetve a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni.
 
A kisebbségi önkormányzatokat négy évre választják. Szavazni 1 vagy több, de legfeljebb 4 jelöltre lehet, s a legtöbb érvényes szavazatot szerző 4 jelölt lehet képviselő. (A módosítás 2010-ben a 2005-ös kisebbségi választási törvényhez képest az volt, hogy ötről négyre csökkentették az elnyerhető kisebbségi mandátumok számát.) Az egyenlő számú szavazatot szerző jelöltek esetében sorsolással állapítják meg, hogy ki kapja meg a mandátumot.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...