A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,7 millióról 2 millió forintra emelkedik. A társasági adó mértéke januártól 18 százalék, a különadó megszűnik.

Összességében 205 milliárddal csökken jövőre az adóterhelés, ennek harmada a lakosságnál, kétharmada a vállalkozásoknál jelentkezik a 2009-es adóváltoztatásoknak köszönhetően - közölte Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

Nem adóztatják meg a természetbeni juttatásokat

A kormány döntését követő egyeztetések eredményeként a természetbeni juttatások, tervezett, 11 százalékos adója nem került be a tervezetbe.

A másik változás, hogy 2009. április 1. után a munkáltatói járulék, havi 140 ezer forintos jövedelemig négy százalékponttal csökken a korábban tervezett öt százalékpont helyett.

A szociális partnerekkel a bejelentést megelőző néhány órával bejezett egyeztetések után annyi bizonyos, hogy az eredetileg tervezett 260 milliárd forintos bruttó adóteher csökkentés 205 milliárdra módosul - mondta Veres János. Ugyanakkor a korábban közölt 145 milliárd forint összegű, nettó tehercsökkenés lényegében változatlan marad, néhány milliárdos hibahatár mellett. A pontos számításokat még nem fejezték be.  

Tartani kell a 3,2 százalékos hiányt

A pénzügyminiszter közölte: a javaslat nyomán nem módosulhat a konvergenciaprogramban rögzített, jövő évi GDP arányosan 3,2 százalékos államháztartási hiánycél.

Az adóváltoztatások háromnegyedének forrása kiadáscsökkentés, negyede adóátrendezés.

A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,7 millióról 2 millió forintra emelkedik.

A társasági adó mértéke januártól 18 százalék, a különadó megszűnik. Megmaradnak azok a társasági adókedvezmények, amelyek a foglalkoztatáshoz köthetők.

Változik a cégautók adóztatási szabálya: az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka, amelyből levonható a súlyadó értéke, és az értékcsökkenés első két évben 10-10, a további években öt százalékos mértékben. Ugyanakkor minden további nyilvántartási kötelezettség, például útvonal-nyilvántartás, megszűnik.

A házipénztár szabályozása változik: januártól az árbevétel 1,2 százaléka (havi átlagos állomány alapján), illetve 500 ezer forint túllépése esetén lép életbe szankció.

Bevezetik a Robin Hood-adót

Újságírói kérdésre a pénzügyminiszter beszélt az úgynevezett Robin Hood-adóról, amelyet az energiaszolgáltatók fizetnek, és amiből évente 30 milliárd forintos bevételt várnak, illetve a lakásfelújításhoz, karbantartáshoz, betegápoláshoz kötődő áfa-visszatérítésről.     

A kormány önálló törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely az energiaszektorban működő vállalkozásoknál a nyereség alapján 8 százalékos különadót javasol két évre. Ebből a bevételből a távhővel fűthető lakások tulajdonosainak kívánnak kompenzációs alapot képezni.

- Azok a magánszemélyek, akiknek éves jövedelme nem lépi túl a 3,4 millió forintot, és az említetett lakásfelújítási, betegápolási körben áfás számlával rendelkeznek, az évente visszaigényelhető 100 ezer forintos adókedvezmény keretén belül érvényesíthetik ezt a visszatérítést - fogalmazott a miniszter.