Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Mérlegelhet az államfő a kitüntetések odaítélésekor

Létrehozva: 2007. július 3.
Módosítás: 2007. július 3.
Forrás: Alkotmánybíróság

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Alkotmánybíróság
2007. július 3.

Az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök indítványa alapján - 2007. július 2-án kelt alkotmányértelmező határozatában értelmezte az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási és -viselésének engedélyezési jogát. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontja az állami kitüntetések köztársasági elnök általi adományozásáról rendelkezik. Az Alkotmánybíróság többségi határozatában - a jelenleg hatályos szabályozás alapján - kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési - kitüntetés-adományozási - jogkör illeti meg az erre irányuló eljárás során, mely döntési jogköre azonban nem korlátlan. A kitüntetés-adományozás döntési folyamatában a köztársasági elnök döntésének korlátja az, hogy a kitüntetettek személyi körére más (a miniszterelnök vagy a miniszter) tesz előterjesztést. A kitüntetett személyére vonatkozó előterjesztés joga - a jelenlegi törvényi szabályozás alapján - nem illeti meg a köztársasági elnököt, ezért döntési joga nem terjed ki arra, hogy az előterjesztésben meg nem nevezett személynek kitüntetést adományozzon. Az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdése alapján az államfő döntésének további korlátja az, hogy kitüntetés-adományozási jogköre ellenjegyzéshez kötött.

Az állami kitüntetések adományozásának feltételeiről szóló törvények, illetve a kitüntetéseket alapító egyéb jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely értékeket ismer el a jogalkotó olyannak, amely alapján kitüntetések adományozhatók.

Ezen értékek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének szerves részét képezik. A kitüntetés alapjául szolgáló értékek egy része az Alkotmányban megfogalmazott, nevesített érték, vagy az abból levezetett érték. A kitüntetésre való érdemesség meghatározásakor a legfőbb mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje, ennek az értékrendnek a kitüntetés-adományozási eljárásban feltétlenül érvényesülnie kell. Mind a kitüntetésre előterjesztést tevőknek, mind a köztársasági elnöknek joga és egyben kötelessége, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét tiszteletben tartsa, a kitüntetési eljárásban érvényre juttassa, és érvényesülését biztosítsa. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző, attól eltérő értékrend alapján való kitüntetési előterjesztés vagy adományozás - az alkotmányos értékek sérelme következtében - ellentétes az Alkotmánnyal.

A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott - az állami kitüntetések adományozására és a külföldi állami kitüntetések viselésének az engedélyezésére vonatkozó - hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejeződik ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetési előterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy - indokai közlésével - az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.

II.

Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapította, hogy az Országgyűlés nem tett teljes mértékben eleget az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjából adódó azon kötelezettségének, hogy a kitüntetés-adományozás szabályait részletesen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság, jogbiztonság követelményének megfelelő módon szabályozza. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2007. december 31. napjáig tegyen eleget.

III.

Az Alkotmánybíróság az államfő indítványa alapján az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontjának értelmezésével megállapította, hogy a köztársasági elnök egyéni kegyelem gyakorlására irányuló joga valódi döntési jogkört jelent abban a tekintetben, hogy az államfő kegyelmezési jogával kíván-e élni vagy sem. A kegyelem gyakorlására vagy megtagadására vonatkozó előterjesztések a köztársasági elnököt nem kötik, azonban döntési jogköre ez esetben sem korlátlan, mivel kegyelmi határozatának érvényességéhez ellenjegyzés szükséges.
A többségi határozathoz Kiss László alkotmánybíró és Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményt írt. Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményéhez csatlakozott Bragyova András alkotmánybíró és Holló András alkotmánybíró. Holló András alkotmánybíró a csatlakozás mellett önálló különvéleményt is megfogalmazott.
A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján.

Ugrás vissza Ugrás vissza...