Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Ombudsmani észrevételek az egészségügyi ágazat béremelésének végrehajtásáról

Cikk:

Alkotmányossági szempontból csak kivételes esetben lehet aggályos, ha a béremelésből egyes szakmák, területek képviselői szakpolitikai okokból kimaradnak. Az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálata során nem tárt fel visszásságot, de jelentésében több javaslatot is megfogalmazott az érdeksérelmek megelőzésére.

Szabó Máté alapjogi biztoshoz 2012 őszétől tömegesen érkeztek panaszok az egészségügyi dolgozóktól, akik fogászként, asszisztensként vagy védőnőként jogsértőnek, méltánytalannak tartották, hogy kimaradtak a 2012-ben végrehajtott ágazati bérrendezésből. A beadványok száma és a jogi szabályozás bizonytalansága miatt az ombudsman átfogó vizsgálatot indított, amelynek során tájékoztatást kért az egészségügyért felelős államtitkártól. Az államtitkár válaszában ismertette, hogy a béremelés valóban részleges volt, az elsődleges prioritás a szakellátásában dolgozó, az elvándorlási krízissel érintett szakterületek orvosainak és dolgozóinak bérrendezése volt. Hozzátette, hogy az alapellátásban, például a házi orvosi vagy a fogászati praxisban dolgozók esetében részben piaci sajátosságok folytán eleve korlátozott a lehetőség a közvetlen béremelésre, az alapellátásban ezért a finanszírozási díj emelésére került sor.

A biztos jelentésében rámutatott, hogy a törvényben szabályozott hatásköre miatt nem vizsgálhatta az ágazaton belül tapasztalható bérfeszültséget, nem értékelhette a bérrendezés mögött kirajzolódó szakpolitikai célokat sem. A jelentés utal arra, hogy senkinek nincs alanyi joga a vele azonos végzettségű, tartalmilag azonos munkát végzőkkel azonos jövedelemre, az egyenlő méltóságból nem következik az alacsonyabb szintű jövedelmek közelítése ehhez a szinthez. Az ombudsman kiemelte, hogy az egészségügyi infrastruktúra kialakítása és működtetése során az állam nagy szabadságot élvez, azt a kormányzat szakpolitikai prioritásainak, illetve az aktuális teherbíró képességének megfelelően alakíthatja.
 
Az ombudsman ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a bérrendezés feltételrendszerének meg kell felelnie a jogállamiság elvének, azaz elvárható, hogy a szabályozás világosan és egyértelműen jelölje meg a jogosultak körét és a béremelés végrehajtását. Szabó Máté megállapította, hogy önmagában problémás, ha a jogosultsági feltételeknek meghatározása mellett a jogalkotó még egy külön listát rögzít a béremelésre jogosult szolgáltatókról, mivel magában hordozza a hiba lehetőségét, hogy abból egyes szolgáltatók kimaradjanak - és ilyenre korábban volt is példa. A jogalkotónak lehetősége van arra, hogy a részben piaci viszonyok között működő alapellátás területén bizonyos szintű béremelést garantáljon, úgy, mint az idén az alapellátásban dolgozó védőnők esetében – emlékeztetett az ombudsman.
 
Szabó Máté alapjogi biztos megjegyezte, hogy egy komplex bérrendezés végrehajtása igen sokakat érint, így nagy jelentősége van a világos kommunikációnak, amely az érintettek számára nem félreérthető, nem növeli a tényleges intézkedésen túlmutató várakozásaikat. Az ombudsman már több korábbi jelentésében jelezte a jogalkotónak, hogy a munkavégzés társadalmi értékéhez képest méltatlan az egészségügyi dolgozók bérezése, a jövedelem sok esetben nincs arányban az elvégzett munka mértékével, a dolgozókra háruló felelősséggel.
 
A jelentés a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201206586.pdf oldalon olvasható.
Ugrás vissza Ugrás vissza...