A Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság tagjai évtizedek óta a hátrányos helyzetű népcsoportok esélyegyenlőségének biztosításával foglalkoznak. Idén a hajléktalanok társadalmi reintegrációját vitatják meg két napon keresztül a Budapesten, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban megrendezett tudományos konferencián.

A szociálisan érzékeny társadalmak egyik fontos célkitűzése az esélyegyenlőség biztosítása minden tagja számára az élet minden területén. A hajléktalanok száma a gazdasági és társadalmi mozgások következtében folyamatosan növekszik. Konkrét adatok és becslések szerint ma Magyarországon a társadalmi életből kiesettek, az ellátást igénylők száma 100 ezer fő körüli. Miközben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2010. évi adatgyűjtése alapján a regisztrált, folyamatosan ellátást igénybe vevő hajléktalanok száma 29.374 fő, a városi ellátó helyeken összesen megjelentek száma 42.432 fő, a községek polgármesterei, illetve a szociológusok felmérései szerint a falun regisztráció nélkül ellátottak, a városokban „szívességi lakhatás”-t igénybe vevők száma ennek 2-3-szorosa. Ez az ország lakosságának egy százaléka!

Szomorú tény, hogy már megjelentek a második, harmadik, sőt a negyedik (!) generációs hajléktalanok – akiknek létformájuk, mindennapi életvitelük a hajléktalanság, annak minden vélt előnyével és valós hátrányával. Jelenleg 81 szervezet 147 ellátó helyen biztosít valamilyen szolgáltatást (szállás-, étel-, ruha-, szociális ellátás) a rászorulóknak – az adózók pénzén vagy adományokból.

Nagyon fontos, hogy a hajléktalan ellátás az ingyen juttatások helyett a társadalmi lét perifériájára szorultak visszailleszkedését jelentse! Ezért igyekszik a Tudományos Társaság a probléma szociális, társadalmi, gazdasági, egészségügyi, oktatási hátterét feltárni, a megoldási lehetőségeket a törvényhozás, jogalkotás, irányítás szakembereivel együtt megvitatni.

Ha a józan társadalmi, gazdasági, egészségügyi célokat vesszük figyelembe, akkor a hajléktalan ellátásban hosszú távon csak a társadalomba történő visszaintegrálás, a munkaerőpiacon történő ismételt megjelenés lehet a valós célkitűzés. Hosszabb távon pedig a hajléktalan lét megelőzése. A most megrendezett tudományos konferencia résztvevői úgy vélik: remélhetőleg egy szemléletváltás kezdetét indíthatják el tényfeltáró és ötletadó tanácskozásukkal.

A megvitatott témákat és a problémákra adott megoldási javaslatokat szeretnék a későbbiek során a szociális és egészségügyi szakma döntéshozói elé tárni a Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság tagjai, és mindazok a szakmai és egyéb civil szervezetek, akik elfogadták a meghívásukat.