Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Milliárdos EU-források hulladéklerakók rekultivációjára és árvízvédelemre

Cikk:


Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2008. június 20.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a kormány jóváhagyta az első, 7,7 Mrd-os környezetvédelmi nagyprojektet, és két másik 5 Mrd feletti projekt előkészítési támogatásáról döntött. A beruházások eredményeként több mint 100 hulladéklerakó rekultivációjára kerülhet sor és 19 tiszai település árvízi védelme oldódhat meg - jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénteki kormányszóvivői értekezleten.

1) Rövidesen Brüsszelbe küldi jóváhagyásra a kormány azt a 7,7 Mrd-os nagyprojektet, amely a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer 83 hulladéklerakójának rekultivációját szolgálja. Ezzel mintegy félmillió ember környezeti biztonsága javul: a beruházás védi az ivóvíz-bázisukat és megakadályozza a felszín alatti vizek szennyezését.

A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által benyújtott projekt 80 önkormányzat 83 kommunális szilárdhulladék-lerakójának rekultivációját foglalja magában. A projekt során lefedik vagy felszámolják a műszaki védelemmel nem rendelkező, környezetvédelmi vagy humán-egészségügyi szempontból kockázatot jelentő lerakókat. A bezárt vagy felhagyott hulladéklerakók területének helyreállításával nő a környezetbiztonság: javul a vízbázis biztonsága, csökken az allergiát kiváltó gyomfajok termőterülete, és megszűnik a hulladéklerakók tájkép romboló hatása is. Ez mintegy félmillió ember közérzetét javítja és ivóvizének biztonságára lesz hatással. A hulladéklerakók rekultivációjával a tájra jellemző új természetes élőhelyek alakulnak ki, és a települések turisztikai vonzereje is növekszik. A rekultiváció megvalósításával kevesebbet kell majd költeni vízbázis védelemre, és a területek értéke - melyeket az önkormányzatok 2020-ig nem forgalmazhatnak - is megnő.

A projekt előkészítésére a kormány korábban 190 millió Ft-ot ítélt oda a pályázónak. A megvalósítás összköltsége 7,7 Mrd Ft, melyet az EU (85%) és a Magyar Köztársaság költségvetése (15%) társfinanszírozásban biztosít. A kormány rövidesen Brüsszelbe küldi a nagyprojektet, azokat a pályázatokat ugyanis, amelyek összköltsége meghaladja a 25 millió eurót, az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A támogatás segítségével az önkormányzatok olyan pénzügyi forráshoz jutnak, amellyel több éve húzódó környezetvédelmi feladataiknak tudnak eleget tenni. A három ütemben megvalósuló projekt befejezése 2011 végére várható. A kivitelezési munkák közbeszerzése 2008 harmadik negyedében indulhat, a kivitelezés első üteme 2009 elején kezdődhet. A második ütem kezdete 2010 eleje, a harmadik pedig 2011 elején indulhat. A projekt előkészítése során a KVVM háttérintézménye - a Fejlesztési Igazgatóság - gondoskodott a támogatás elnyeréséhez szükséges folyamatos minőségbiztosításról. A rekultiváció a Környezet és Energia Operatív Program „Vizeink jó kezelése" prioritási tengely részeként valósulhat meg.

Az érintett települések:

Aba, Adony, Aka, Akasztó, Apostag, Bakonybánk, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Berhida, Besnyő, Bodajk, Bugyi, Cece, Csákberény, Csép, Dömsöd, Dunaföldvár, Dunetetétlen, Dunaújváros, Dunavecse, Előszállás, Ercsi, Ete, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Füle, Gyúró, Hantos, Igar, Iszkaszentgyörgy, Káloz, Kecskéd, Kincsesbánya, Kisláng, Kisszékely, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Lajoskomárom, Lepsény, Magyaralmás, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Moha, Mór, Nádasdladány, Nagylók, Nagyveleg, Németkér, Oroszlány, Pálfa, Pázmánd, Perkáta, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Simontornya, Söréd, Súr, Szabadegyháza, Szákszend, Szalkszentmárton, Székesfehérvár, Tass, Tata, Vajta, Vál, Várpalota, Velence, Vereb, Vértesacsa, Zichyújfalu

2) A kormány 165 millió Ft projekt előkészítési támogatást ítélt oda az 5,7 Mrd összköltségű, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén megvalósítandó, 29 települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjára. A 2012 végére megvalósuló projekt mintegy 200 ezer lakos életminőségét javítja majd.

A rekultivációra kiválasztott 29 települési hulladéklerakó olyan műszaki állapotban van, ami környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is indokolja a felszámolást, lezárást vagy a tájba illesztést. A projekt előkészítő munka során környezetvédelmi tanulmány, rekultivációs tervek, valamint részletes műszaki és engedélyezési tervek készülnek.

A Közép-Duna Vidéki projekthez hasonlóan a bezárt vagy felhagyott hulladéklerakók területének helyreállításával javulhat a vízbázis biztonsága, csökken az allergiát kiváltó gyomfajok termőterülete, és megszűnik a hulladéklerakók tájkép romboló hatása is.

A második fordulóban 5,7 Mrd Ft-ra pályázó - és várhatóan 100%-os támogatásban részesülő - projektet a tervek szerint 2009 végén nyújtja be a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A megvalósítás 2010 nyarán kezdődhet meg és befejezése 2012 végére várható. A rekultiváció a Környezet és Energia Operatív Program „Vizeink jó kezelése" prioritás részeként valósulhat meg.

Az érintett települések:

Annavölgy, Bajót, Bicske, Csákvár, Csolnok, Dorog, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mány, Mocsa, Nagykovácsi, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetszentmiklós, Tardos, Tarján, Telki, Tokodaltáró, Úny, Vértesboglár, Vértessomló

3) A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT) kapcsolódóan a kormány 157 millió Ft projekt előkészítési támogatást ítélt oda a 6,3 Mrd összköltségű, beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztését célzó beruházásokra Vásárosnamény és Lónya között. A 2011 végére megvalósuló fejlesztéssel 19 település lakosainak nő majd az árvízzel szembeni biztonsága.

A tiszai árvízvédelmi rendszer részeként megvalósuló beruházás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Vásárosnamény, Tiszavid, Tiszaadony, Tiszaszalka, Tiszakerecseny, Mátyus és Lónya településeknél épül meg. A fejlesztés eredményeképpen a teljes Beregi öböl „zárt" lesz, azaz védettséget kap az árvizek ellen. A kilenc töltésszakaszon gyakorlatilag megszűnnek az árvízi jelenségek: a töltések keresztszelvényi és magassági fejlesztésével a jelenlegi 4,7 km-ről 31 km-re nő az a töltéshossz, amely a mindenkori ún. mértékadó - azaz a 100 évenként egyszer előforduló - árvízszintnél 1 méterrel magasabb.

A Vásárosnamény és Lónya között megvalósuló fejlesztéssel 19 település lakosainak nő az árvízzel szembeni biztonsága. A térség számára ez kiemelt jelentőségű, hiszen az elmúlt 60 évben háromszor is elöntötte a településeket az áradó Tisza. Az árvízvédelmi fejlesztéssel csökkenthetnek az állam éves védekezési, helyreállítási és kárenyhítési kiadásai, és a természetvédelmi fejlesztések is könnyebben kivitelezhetők és tervezhetőbbek lesznek. A töltésfejlesztéssel - és a Beregbe tervezett Jánd-Gulácsi árapasztó tározó megépülésével - a térségben élők maximálisan védetté válnak az árvízzel szemben.

Az EU-s finanszírozású projektet a környezetvédelmi tárcához tartozó Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készíti elő, a tervek szerint 2008. októberéig. A második fordulóban 6,3 Mrd Ft-ra pályázó - és várhatóan 100%-os támogatásban részesülő - projektet a tervek szerint 2008 novemberében nyújtják be, a megvalósítás 2009 nyarán kezdődhet és 2011 végére zárulhat le.

Háttéranyagok

Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése - új töltésszakaszok
Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program - Rekultiválandó hulladéklerakók
Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer - Rekultiválandó hulladéklerakók
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...