Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Újabb két árvízvédelmi nagyprojekt támogatásáról döntött a kormány

Cikk:

Környezetvédelmi éls Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. december 9.


A beruházások összértéke 18,5 milliárd forint

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének részeként újabb két nagyprojekt támogatásáról döntött a kormány. A „Tisza hullámtér - nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon”, illetve a „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között” című projektek 18,5 milliárd forintból valósulhatnak meg, és növelik a Tisza mentén élő emberek árvízi biztonságát – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

Tisza hullámtér - nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon

A 11,8 milliárd forintos projekt a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását célozza Kisköre és Szolnok között, a folyó mintegy 62 km hosszú középső szakaszán. A 8 ezer hektárnyi hullámteret érintő beavatkozásokkal árvizek esetén jelentős 20-40 centiméteres vízszintcsökkentést lehet majd elérni az érintett szakaszon. A beruházás 49 település közigazgatási területét érinti, közvetlenül pedig 17 település 130 ezer lakosának árvízi biztonságát növeli. A fejlesztés illeszkedik a Tisza-szabályozáshoz, az árvízvédelem mellett a természetvédelmi és az erdészeti szempontokat is figyelembe veszi. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program árvízi tározók építésével, a már meglévő árvízvédelmi létesítmények fejlesztésével és a nagyvízi meder – a töltések közötti terület – vízszállító képességének javításával kívánja növelni a Tisza-völgy árvízi biztonságát. Ez utóbbi fejlesztések közé tartozik a Tisza-hullámtér projekt.

A legutóbbi évek rendkívüli árvizeinek magas szintjét és tartósságát döntően a hullámtérben történt beavatkozások és természetes folyamatok okozták. A nagyvízi mederben egyre nagyobb területeket törtek fel és fogtak növénytermesztésbe, más területeket pedig használaton kívül helyeztek, itt cserjés, erdős, áthatolhatatlan növényzet alakult ki, ami jelentős mértékben akadályozza a víz levonulását és emeli az árvízszinteket. A vízsebesség csökkenésével egyre több iszap rakódott le, ami még inkább meggyorsította a növényzet burjánzását, és ez tovább csökkentette a meder vízszállító képességét. A nagyvizek levonulását akadályozzák az engedélyezettnél magasabb nyárigátak, a csatornák menti anyagdepóniák, a természetes övzátonyok és a helyenként keskeny hullámtér is.

A vízszállító képesség növelése érdekében több helyen kiszélesítik a hullámteret és áthelyeznek 10 km árvízvédelmi fővédvonalat, rendezik a partbiztosítást, a nyári gátakat, az övzátonyokat. Visszabontják a Kanyari csatorna menti és a Pityóka nevű depóniákat, megoldják a Csatlói Holt-Tisza és a Patkós holtágak természetvédelmi vízpótlását, és felújítják a Zsidófoki zsilipet. Az engedélyezett szintre visszabontják a Tiszaroff felső nyári gátat, a területen lévő zsilipet felújítják. Rendezik az övzátonyt Tiszaburával szemben, Nagykörűnél, a kompátjáró menti területen és a Kanyari szakaszon. A bal parton, Nagykörűnél elbontják, a Hanyi-Tiszasülyi tározóhoz kapcsolódóan a Hanyi-ér torkolatánál pedig megépítik a partbiztosítást.

A beavatkozások 8 ezer hektár hullámteret érintenek, ezzel 40 cm-es vízszintcsökkentés érhető el. A kivitelezés várhatóan jövőre kezdődik, és 2012 végén fejeződik be.

Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között

A 6,8 milliárd forintos fejlesztés keretében 28 kilométer hosszú árvízvédelmi töltést magasítanak és szélesítenek a Tisza Vásárosnamény és Lónya közötti szakaszán. A beruházás 7 település területén valósul meg, de további 12 magyar és 9 ukrán település árvízi biztonságát garantálja. A fejlesztés csak Magyarországon 378 km2-en közel 14 ezer ember árvízi biztonságát javítja.

A töltéseket úgy kell megépíteni, hogy képesek legyenek a mértékadó, azaz a százévente egyszer előforduló árvizek kivédésére, a Vásárosnamény és Lónya közötti szakaszon azonban a töltéseknek sem a magassága, sem a keresztmetszete nem felel meg ennek az elvárásnak. A mostani fejlesztés során 28 kilométer hosszan megerősítik és magasítják az árvízvédelmi védvonalat, ennek eredményeképp átlagosan fél-egy méterrel lesz magasabb a mostani szintnél. A kismadai gátszakasznál áthelyezik a védvonalat, három folyószakaszon pedig – a szalókain, a lónyain és a tiszaadonyin – megtörténik a part kőburkolatának rekonstrukciója. A tervek szerint új gátőrház épül Lónyán és Tiszakerecsenyben, és megújul a jelenlegi megfigyelő és távjelző hálózat is.

A fejlesztések 2012 végére fejeződnek be. A Jánd-Gulácsi (Beregi) árapasztó tározóval a Beregi térség teljesen védetté válik az árvizekkel szemben. Kárpátalján is folyik az árvízvédelmi védvonalak magasítása és erősítése, a két országban zajló munkálatok befejeztével a töltésrendszer – a magyar és az ukrán oldalon egyaránt – teljes hosszában megfelelő magasságú lesz.

A Vásárhelyi-tervről

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) másfél millió ember árvízi biztonságát növeli a Tisza-völgyben. A VVT részeként fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, például megerősítik és magasítják a töltéseket, felújítják a zsilipeket, javítják a nagyvízi meder vízszállító képességét, hogy az ár könnyebben levonuljon, az árhullám levonulásakor pedig a többlet vízmennyiséget a folyó mentén épített tározórendszerbe eresztik, ezekből 2013-ig összesen 6 tározó készül el. Már megépült a Cigánd-Tiszakarádi, illetve a Tiszaroffi árapasztó tározó, és megkezdődött a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározó építése is. A 6 tározóval és a legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hosszán 50-60 cm-rel lesz csökkenthető a vízszint. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között mintegy 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 110 Mrd a VTT-re.

Ugrás vissza Ugrás vissza...