Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
 
A Földhivatal Online rendszerben 2020. november 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.
 
Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Összefoglaló a 2009. évi költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzéséről

Cikk:


Állami Számvevőszék
Budapest, 2008. október 15.


Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete idén is elkészítette értékelő tanulmányát, amely-ben felhívja az Országgyűlés figyelmét a költségvetéssel kapcsolatos makrogazdasági kocká-zatokra.

Ez év közepe óta a világgazdaságban olyan változások zajlanak, amelyek - legalábbis rövid-távon - alapvetően módosítják az eddigi gazdasági trendeket. Ezért tanulmányunkban kiemelt figyelmet szenteltünk e kockázatok elemzésének.

A nemzetközi pénzpiaci válság tovagyűrűző hatásai megkérdőjelezték a kormányzati prognó-zisban szereplő makrogazdasági pálya megvalósíthatóságát.  Ezért tanulmányunkban elemez-zük a költségvetési összefüggéseit egy olyan makrogazdasági pályának is, amely már nem számol a gazdaság érezhető növekedésével. 

A konvergencia program (KP) intézkedései a vártnál jobban fékezték a gazdasági növekedést, erősítették az inflációs nyomást, s következményként csökkent a foglalkoztatottak száma. A költségvetési egyensúly terén ugyanakkor látványos javulás következett be.
2008-ban a költségvetés egyenlege az eddigi adatok alapján kedvezőbben alakult a tervezett-nél. A főbb adó- és járulékbevételek teljesülnek, sőt az I. félévi adatok alapján várhatóan mintegy 0,5 százalékponttal (a GDP %-ában) magasabbak is lesznek a tervezettnél. E többle-teket a nyár közepétől beindult kedvezőtlen gazdasági folyamatok erodálhatják. A kiadások nagy része az időarányos szintnek megfelelően, sőt inkább attól elmaradva teljesült az első félévben, de néhány előirányzatnál várható, hogy többletkiadás is keletkezik. A központi költ-ségvetés egyenlege 0,3 százalékponttal kedvezőbb lehet a tervezettnél.

A fiskális kiigazítás 2007-ben 2006-hoz képest összesen 2,3 százalékponttal, a KP-hoz képest 0,8 százalékponttal magasabb centralizáció mellett ment végbe, ami rárakódik erre az évre is. A mutató alakulásában szerepe van a vártnál alacsonyabb növekedés miatt alacsonyabb nomi-nális GDP-nek is, és a számítottnál nagyobb „fehéredési" hatásnak.

2009-re szóló prognózisok szerint a világgazdaságban a növekedési ütem csökkenése lesz jellemző. A magyar termékek iránti külföldi kereslet jelentős gyengülést mutat, ami a gazda-sági növekedéshez az eddiginél jóval visszafogottabb hozzájárulást jelent. Különös veszély, hogy a magyar exportszerkezetben magas a részaránya azoknak a termékeknek, amelyeket a fogyasztók jellemzően hitelből vásárolnak.

A növekedés ösztönzése szempontjából Magyarországon fontos szerepe van az állami meg-rendeléseknek. Európai összehasonlításban a magyar állami kereslet nagysága magasnak te-kinthető. 2009-ben az államháztartási kiadásoknak előirányzott módosítása az „állami piac" nagyságát csökkenti, szerkezetét pedig a tőkekiadások aránya mérséklődésének irányában változtatja meg. Az állami piac szűkítésének szándéka a nemzetközi összehasonlítás alapján indokoltnak mondható, a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása szempontjából azonban mindkét változás kedvezőtlennek tekinthető. A fejlesztés forrásai közül az EU-ból származó támogatások összege dinamikusan nő, a hazai rész jelentős mértékben csökken. Mára a magyar gazdaság legfontosabb növekedési tényezője az EU-források hatékony és idő-arányos felhasználása lett. Modellszámításaink igazolják, hogy e források elmaradó, illetve kevésbé eredményes felhasználása érzékelhető nagyságrendben vetheti vissza gazdasági fej-lődésünket.

A háztartások fogyasztási kiadásaira ható tényezők elemzése kapcsán a tanulmány azt állapít-ja meg, hogy a 4,3 százalékos inflációs prognózis reálisnak látszik, bár fennáll a kockázata annak, hogy az infláció mintegy fél százalékponttal meghaladja ezt a mértéket. Ugyanakkor van esélye az ellenkező irányú eltérésnek is, mivel a világgazdasági recesszió következtében a külső inflációs nyomás mérséklődik. Valószínű, hogy az átlagkeresetek növekedési dinamiká-ja meghaladja az infláció mértékét, a keresettömeg azonban a foglalkoztatottság visszaesése következtében csökken.

Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerint tovább csúszott lefelé a versenyképességi rangsorban. Az összevont mutatót alkotó részmutatók kö-zül a kormányzati hatékonyság és az üzleti hatékonyság területén volt a legnagyobb mértékű a visszaesése. A gazdasági versenyképesség javításához és a hosszú távú növekedés feltételének megteremtéséhez nélkülözhetetlen a hatékony kormányzati szektor létrehozása, a közpénz-ügyek korszerűsítése.

A foglalkoztatási színvonal növelése a jövőbeni gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. A munkaerő-kínálat - strukturális és minőségi - oldaláról nincsenek meg a gyors gazdasági nö-vekedés feltételei. A fiatalok munkaerő-kínálata csak igen kis mértékben képes hozzájárulni a gazdaság dinamizálásához. A munkanélküliek jelentős része nem képvisel minőségi munka-erő-tartalékot a foglalkoztatás bővítéséhez. Az elmúlt néhány év tendenciájával ellentétes je-lenség, hogy ismét csökkent a gazdasági aktivitás színvonala. A munkanélküliséggel járó problémák rövid távú orvoslása érdekében a magyar foglalkoztatáspolitika nemzetközi össze-hasonlításban kiugróan magas összegeket költ az átmeneti közfoglalkoztatási formák támoga-tására. Az ebben érintettek a tartós foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül gyenge ha-tékonyságúak, ugyanakkor forrásokat vonnak el a jobb hatékonyságú aktív foglalkoztatáspoli-tikai eszközök finanszírozásától. A kialakuló recesszió foglalkoztatási hatásainak enyhítése a foglalkoztatáspolitika prioritásai átértékelését teszik szükségessé.

2009. évre összeállított adó- és járulékmódosító javaslatok visszavonása az eredeti költség-vetési törvényjavaslathoz képest várhatóan 140 Mrd forinttal növeli az államháztartás bevéte-leit, de egyidejűleg 0,6 százalékkal megemeli a GDP arányos jövedelemcentralizációt. Nem csökkennek az élőmunka terhei. Ez kedvezőtlenül érinti a hazai vállalkozások versenyképes-ségét. 

Az önkormányzati kötvénykibocsátásoknak az eddig jóváhagyott EU-forrásból támogatott önkormányzati projektekkel nincs közvetlen összefüggése. A kibocsátott kötvények jelentős részben az önkormányzatok által tartott betét- és állampapír-állomány növekedésében csapód-tak le. Az önkormányzatok e pénzügyi tranzakció révén pénzügyi likviditásukat javítani tud-ják jövőbeni kötelezettségeik terhére. Jelentős tervezési kockázatot jelent az önkormányzati szektor EU-forrás abszorpciója. A kötvénykibocsátásokból származó pénzeszközök tartaléko-lása a következő két évben „meglepetésszerű" önkormányzati beruházási boom-ot eredmé-nyezhet. 

Az önkormányzati rendszer megújításában is jelentős tartalékok vannak. A kötelező feladatok ellátásának szabályait rögzítő szakmai, vagy ágazati törvények maximalizmusának enyhítése és ehhez transzparens, kiszámítható és egyszerű forrásszabályozási rendszer társítása jelentő-sen javíthatna az önkormányzatok működésén.

A tanulmányban áttekintett feladatok megoldása önmagában is igényli a nemzetgazdaság ter-vezési rendszerének létrehozását. A gazdaság általános felzárkózási körülményei és követel-ményei, valamint a gazdaságpolitikai döntéshozatal működésének tapasztalatai is szükségessé teszik azt. Mindezt figyelembe véve a tanulmány javasolja a nemzetgazdaság tervezési rend-szere kiépítésének megkezdését. Olyan rendszert szükséges kialakítani, amelynek legfonto-sabb sajátossága, hogy a reálfejlesztés és a pénzügyi tervezés intézményes összhangja biztosí-tott.

Komoly kockázata van annak, hogy a magyar gazdasági növekedés 2009-ben jelentős mér-tékben lelassul. A GDP-nek a tervezetthez képest 1 százalékkal kisebb növekedése 0,4-0,45 százalékának megfelelő összeggel csökkenti az államháztartás bevételeit. A tanulmány össze-hasonlítja az eredeti kormányzati makrogazdasági prognózis és egy feltételezett, gazdasági növekedéssel nem számoló prognózis szerinti államháztartási bevételeket és kiadásokat. En-nek alapján az a következtetés adódik, hogy az eredeti költségvetési törvényjavaslatban fog-laltakhoz képest 500-550 Mrd forintos tartalékképzésre, vagy egyéb a hiányt mérséklő intéz-kedésre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság stagnálása miatt bekövetkező bevételkiesés, valamint a munkanélküliség növekedésével és az adósságszolgálati terhek emelkedésével kapcsolatos többletkiadások ne veszélyeztessék a KP-ban kitűzött 3,2 százalékos (a GDP szá-zalékában) költségvetési  egyensúlyi cél elérését. 

A tanulmány által feltárt kockázatok alapján a legsürgetőbb teendő egy olyan költségvetés előkészítése, amely lassúbb gazdasági növekedés esetén is biztosítja a KP-ban kitűzött egyen-súlyi célok elérését. Ugyanakkor a gazdasági visszaesés elkerülése érdekében a költségvetés szerkezetének átalakításakor a vállalkozások versenyképességét, a gazdasági növekedést elő-segítő intézkedéseknek kell prioritást biztosítani.

Az elkészített tanulmány az Interneten a www.asz.hu címen olvasható.

Ugrás vissza Ugrás vissza...