Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:ÁSZ-jelentés a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről

Cikk:

Állami Számvevőszék
Budapest, 2009. április 27.


Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének megfelelően végezte el a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzését, amely a 2000-2007. években érvényes támogatási rendszerre irányult. Az ÁSZ vizsgálat során hat hitelintézetnél a helyszínen ellenőriztük a lakáscélú állami támogatások közvetítésének feltételeivel és lebonyolításával kapcsolatos tevé-kenységet, valamint a támogatások nyújtására a Magyar Állammal szerződött hitelintézetek körében kérdőíves felmérést végeztünk.

Az 1990-es években a lakások építése és forgalmazása területén piaci körülmények alakultak ki. A lakásfinanszírozás döntően készpénz alapú volt, a hitelek részaránya az új építések finan-szírozásában a 90-es évek végére10% alá süllyedt. A lakástámogatási rendszerben 2000 után fordulat következett be azzal, hogy a Kormány új lakás építéséhez és vásárlásához, valamint a használt lakás vásárlásához kamatkedvezményt biztosított, majd 2001-ben a kialakított támo-gatási rendszert bővítették.

A támogatások igénybevétele alapján megkülönböztethetőek a lakosság, a lakásszövetkezetek, a társasházak, a vízgazdálkodási társulatok és az önkormányzatok részére hitelintézeteken ke-resztül nyújtott kamattámogatások és a jogosultsági feltételek alapján normatív módon kifize-tett, valamint a települési önkormányzatok részére pályázati úton igényelhető támogatások.

2000-2007 között a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak, teljes körű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait tartalmazó nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámoga-tási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a Kormány átfogóan nem értékelte.

2001. február és 2008. június között a lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendelet 25 alkalommal módosult, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét az igénybe vevők és a támogatások közvetítését végző hitelintézetek körében. 2003-tól a szabályozás változtatásai során a támogatási rendszer teljesítményét mérő mutató-szám a költségvetési kiadások nagysága volt.

2000 és 2008 évek között a költségvetés lakáscélú kiadása összesen 1469 Mrd Ft volt. A lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadások a 2000. évi 50 Mrd Ft-ról 2008-ra 186 Mrd Ft-ra növekedtek.

A 2000-től bevezetett lakástámogatási rendszer célja  új lakások építésével és a használt laká-sok felújításával a lakhatás minőségének javítása, valamint a bérlakás állomány növelése volt, ami az ellenőrzött időszakban alapjaiban nem változott. A támogatási rendszer rövidtávú (2000-től 2003-ig) céljai teljesültek, a meghozott intézkedések 2004-ig a lakásépítések számá-nak emelkedését eredményezték. Az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008-ra az összes engedélyezett hitelállományon belül a számuk 10%-ra, értékük 8,6%-ra csökkent.

2000 és 2003 között a lakástámogatási kiadások egyre növekvő terhet jelentettek a költségve-tés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mér-séklődéséhez vezetett. A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámo-gatás alapja és mértéke, aminek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat. A devizahitel-állományra növekvő hatást gyakorolt az is, hogy 2005-től az állam készfizető kezességet vállalt a 35 év alatti házastársak, élettársak és gyermeket nevelő egyedülálló személyek devizában felvett lakáskölcsöne esetében a hitel fedezetéül szolgáló lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére. Az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamat-támogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többségének részére.

A kamattámogatás számítása megváltoztatásának az is célja volt, hogy a hitelintézeti kamatkü-lönbözetet szűkítsék. A kitűzött cél teljesült (a kamatkülönbözet a 2000. évi 8,8-12,2%-ról 2008-ra 2,7-3,1%-ra csökkent), ugyanakkor a hitelintézetek a hitelkamatok csökkenését a hitel-intézeti költségek és díjak emelésével kompenzálták.

A lakásépítési kedvezmény összege 2000 és 2007 között három alkalommal, az inflációt meg-haladóan emelkedett, az új lakást vásárlók és építők döntését azonban érdemben nem ez befo-lyásolta, hanem jövedelmi helyzetük, a kedvező devizahitel lehetőségek és a lakáskínálati piac összetett hatásrendszere, de a meglévő gyermekek után a lakásépítési kedvezményt igénybe vették.

A pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetőségből négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közművesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korsze-rűsítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, ho-lott arra a jogszabály folyamatosan lehetőséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos kor-szerűsítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007. év kivételével minden évben volt pályá-zati kiírás.

A pályázatok meghirdetése esetleges volt, a meghirdetésre vonatkozó miniszteri döntések nem dokumentáltak, a támogatással elérendő számszerűsített célokat nem határoztak meg és azok teljesülését nyomon követő monitoring rendszert nem alakítottak ki.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk, hogy a Kormány határozza meg a lakástámo-gatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról, vizsgálja felül a devi-zában történő hitelnyújtáshoz kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását, a lakáscélú tá-mogatásokról szóló kormányrendelet módosításával írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő által végzett kötele-ző auditálását, valamint követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának üteme-zett, átlátható és dokumentált végrehajtását, továbbá a programok hasznosulásának rendszeres értékelését.

Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Ugrás vissza Ugrás vissza...