Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:ÁSZ-jelentés Budapest Főváros Önkormányzatának egyes hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenysége ellenőrzéséről

Cikk:

Állami Számvevőszék
Budapest, 2009. szeptember 4.


Az önkormányzatok számára az ártörvény és az egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai törvények hatóságidíj-megállapító jogkört biztosítanak. Az Állami Számvevőszék Budapest Főváros Önkormányzatának a távhő-, a víz -, a csatornahasználati díj, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés díjai, a kegyeleti közszolgáltatások, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások díjai megállapítására irányuló tevékenységét ellenőrizte. Az ellenőrzés típusa teljesítményellenőrzés volt, az Állami Számvevőszék az eredményesség minősítésére irányulva értékelte, hogy a Fővárosi Önkormányzat megfelelő gondossággal járt-e el a vizsgált közszolgáltatások hatósági díjának megállapításánál.

A közszolgáltatások hatósági díjára a közszolgáltató társaságok tettek javaslatot. A hatósági díjjavaslatot a távhő-, a vízszolgáltatásnál, valamint a szenny-vízelvezetésnél díjképlet, a szi-lárd- és folyékonyhulladék-kezelés, a kegyeleti, valamint a kéményseprő-ipari közszolgálta-tások esetében költségelemzés alapján, illetve önköltségszámítás alapján határozták meg. A közszolgáltató társaságok a következő évi hatósági díjjavaslatukat előkalkuláció keretében, a tervezett költségek alapján munkálták ki. A hatósági díjjavaslatot a Főpolgármesteri hivatal megbízásából szakértő véleményezte, a szakértői véleménnyel ellátott díjjavaslatot - a köz-gyűlési előterjesztést megelőzően - a Közgyűlés három bizottsága tárgyalta meg, és alakította ki álláspontját. A Fővárosi Önkormányzat megkérte a fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerveinek véleményét. A Közgyűlés rendeletben döntött a közszolgáltatások kö-vetkező évi hatósági díjáról.

A Fővárosi Önkormányzat, mint árhatóság nem rendelkezett díjkoncepcióval, amelynek hiá-nyában nem határozta meg a közszolgáltatások hatósági díja képzésének általános, valamint az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó sajátos, közép- és hosszútávon érvényesítendő elveit.

A Fővárosi Önkormányzat a közszolgáltatókkal a közszolgáltatói feladatok el-látására kötött közszolgáltatási szerződésekben, közüzemi szolgáltatási szerződésben, együttműködési meg-állapodásban, valamint szindikátusi és menedzsment szerződésben az egyes közszolgáltatások - díjképzés alapjául szolgáló - tartalmát a szakmai törvényekben előírtakkal összhangban rögzítette. A Fővárosi Önkormányzat a szakmai befektetőkkel 25 évre kötötte meg a vízszol-gáltatásra a szindikátusi és menedzsment szerződést, a szennyvízelvezetésre a részvényesi szerződést, 1997-ben. A vízdíj vonatkozásában a szindikátusi és menedzsment szerződés, a csatornahasználati díj esetében a részvényesi szerződés, illetve a közüzemi szolgáltatási szer-ződés annak ellenére, hogy a hatósági díjban indokolt a tényleges költségek összetétele válto-zásának, alakulásának hatását érvényesíteni, nem tartalmazta a díjképlet alkalmazásának alap-jául szolgáló 1997. évi bázis adatok teljes körű felülvizsgálatának időszakonkénti kötelezett-ségét a költségelemek, költségtételek tényleges adatokhoz igazítása érdekében.

A közszolgáltatás ellátására kötött szerződésekben, együttműködési megállapodásban a Fővá-rosi Önkormányzat nem adott útmutatást a közszolgáltató társaságoknak az önköltség-számítás előírásainak, tartalmának kialakításához, a távhőszolgáltatás és a kéményseprő-ipari közszolgáltatások esetében nem rögzítette a közszolgáltatás költségeinek elkülönített számvi-teli nyilvántartását, tekintettel a közszolgáltatáson kívüli tevékenységek végzésére. A Fővárosi Önkormányzat egyes közszolgáltatások (folyékonyhulladék-kezelés, kegyeleti, kéményseprő-ipari közszolgáltatások) esetében nem rendelkezett a díjkalkuláció módszeréről.

A hatósági díjak a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a szilárdhulladék-kezelés, a kegyeleti közszolgáltatások közül a szórás, a sírásás, valamint a ravatalozás esetében biztosították a közszolgáltatás folyamatos és biztonságos el-látását, mivel fedezetet nyújtottak a közszolgál-tatások ráfordításaira. Nem volt megítélhető a távhő-szolgáltatás és a kéményseprő-ipari köz-szolgáltatás ható-sági díj általi fedezettsége a közszolgáltatás költségeinek számviteli elkülö-nítése hiányában, valamint a folyékonyhulladék-kezelésnél a díjkalkuláció megalapozatlansága miatt. A 2007. évben a hatósági díj nem nyújtott fedezetet a köz-temetők fenntartása, a halotthűtés és a temetőn belüli szállítás kegyeleti köz-szolgáltatások költségeire. Ezen kegye-leti közszolgáltatások bevételt meghaladó költségeit a nyereséges közszolgáltatási tevékeny-ségek 105,1 millió Ft eredményéből finanszírozták. A 2007. évben a fővárosban ellátott szi-lárdhulladék-kezelés közszolgáltatás kivételével az FKF Zrt. többi tevékenysége veszteséges
volt, az együttesen 1682 millió Ft értékű veszteségüket a szilárdhulladék-kezelés 2128 millió Ft összegű eredményéből finanszírozták. A veszteséges közszolgáltatási tevékenységek ke-resztfinanszírozásával a nyereséges közszolgáltatást igénybe vevő finanszírozta meg az általa igénybe nem vett közszolgáltatási, illetve közszolgáltatáson kívüli tevékenység veszteségét.

A távhő-, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a szilárd- és a folyékonyhulladék-kezelés, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások hatósági díjai egyaránt tartalmaztak a köz-szolgáltatáshoz közvetlenül, illetve közvetett módon nem kapcsolódó költségeket (személy-gépkocsik magánhasználata adóterhének költségei, alapítványok, társadalmi szervezetek tá-mogatása, üzleti ajándékok).

A FŐTÁV Zrt., a Vízművek Zrt., a Csatornázási Művek Zrt., valamint az FKF Zrt. évente a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által meghatározott összeget fizetett be a Hálózat Alapít-ványba. A Hálózat Alapítvány magánszemélyek által létrehozott, közhasznú tevékenységet folytató alapítvány, amely támogatást nyújtott a távhő-, a vízszolgáltatás, a szennyvízelveze-tés, valamint a szilárd-hulladékkezelés díjtartozásának kiegyenlítésében, a lakossági fogyasz-tók fizetőképességének fenntartása érdekében. A FŐTÁV Zrt., a Vízművek Zrt., a Csatorná-zási Művek Zrt. és az FKF Zrt. együttesen a 2007. évre 2012 millió Ft-ot, a 2008. évre 1846 millió Ft-ot utaltak át a Hálózat Alapítvány részére. A közszolgáltatók a Hálózat Alapítvány-nak befizetendő összeget beépítették a hatósági díjba. A Fővárosi Önkormányzat a Hálózat Alapítványnak átutalandó összeg meghatározására vonatkozó döntésénél nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit, mivel a lakossági fogyasztók fizetőképessége fenntartásának teljes terhét - a közszolgáltatók, a
Fővárosi Önkormányzat, és a fogyasztók közötti megosztás helyett - a fizető fogyasztókra hárította. Nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit azáltal sem, hogy nem tette átláthatóvá a lakossági fogyasztók fizetőképessége fenntartásának áthárított terhét, mivel a közszolgáltatás számláján a közszolgáltató társaságok ennek mértékét nem jelenítették meg, valamint nem ellenőrizhető módon szervezte meg az egyes közszolgáltatók által a Hálózat Alapítvány részére átutalt összegnek az adott közszolgáltatás díjhátralékosai segítésére történő felhasználását.

A közszolgáltatások fejlesztése fedezetéül az adott évi értékcsökkenési leírás összege, a köz-szolgáltatás nyeresége, a felvett fejlesztési célú hitel, illetve támogatás szolgálhat, a BTI Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Kft. ennek figyelembevételével tervezte meg a fejlesztései fedezetét. A FŐ-TÁV Zrt. a távhődíjban a fejlesztések fedezete-ként a fejlesztési hányadot önálló díjelemként tervezte, annak ellenére, hogy külön nyereség díjelemet is képzett. A Fővárosi Önkormányzat a szennyvízelvezetés közszolgáltatásnál a tervezett önkormányzati beruházások saját forrás-igényét fejlesztési hányadként építtette be a hatósági díjba. A Fővárosi Önkormányzat távhődíj és a csatornahasználati díjban a fejlesztési hányad jóváhagyására vonatkozó döntésé-nél nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit, mivel a nyereség (fejlesztési célú hitel, támoga-tás) helyett önálló díjelemként hagyta jóvá a fejlesztések fedezetét. Az FKF Zrt-nél a szilárd-hulladék-kezelés díjjavaslatában a kalkulált nyereség tartalmazta a fejlesztési források díjból
fedezendő részét. A díjbevételből a fejlesztések forrását, valamint a felhasználásig történő befektetésből származó hozamát a számviteli rendszerben nem különítették el, emiatt a fej-lesztések fedezeteként nem voltak számba vehetők, azaz a hatósági díjban rögzített cél szerinti felhasználás nem teljesült.

Az Állami Számvevőszék minősítése szerint a Fővárosi Önkormányzat nem járt el megfelelő gondossággal a távhőszolgáltatás, a vízszolgáltatás, a szennyvíz-elvezetés, a szilárd- és folyé-konyhulladék-kezelés, a kegyeleti közszolgáltatások, és a kéményseprő-ipari közszolgáltatások hatóságai díjai megállapításánál.

Az ellenőrzés megállapításai alapján többek között javasoltuk a főpolgármesternek díjkoncep-ció készítését, a vízdíjjal összefüggésben a szindikátusi és menedzsment szerződés, a csator-nahasználati díjjal kapcsolatban a részvényesi szerződés, illetve a közüzemi közszolgáltatási szerződés kiegészítését, a díjhátralékkal rendelkezők támogatási rendszerének átalakítását, a tervezett fejlesztések fedezetéül a fejlesztési hányad helyett a nyereséget (illetve egyéb forrá-sokat) alkalmazni.

Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Ugrás vissza Ugrás vissza...