Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
 
A Földhivatal Online rendszerben 2020. november 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.
 
Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Az állami számvevőszékek antikorrupciós tevékenységének nemzetközi tapasztalatai

Cikk:

Az Állami Számvevőszék a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás legfőbb őre, így hatásköre és felelőssége a korrupcióellenes harcra is kiterjed. A korrupció felderítése és leküzdése kiemelt célja a számvevőszéki ellenőrzéseknek, és ugyanez volt a célkitűzése az Integritás Projekt elindításának, az anti-korrupciós kutatásoknak és az ezzel a témával foglalkozó tanulmányoknak is.

A nemzetközi tapasztalatok alapján két olyan terület van, ahol az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korrupcióellenes tevékenysége eredményes lehet. Az egyik az integritás kultúrájának erősítése a holland példa alapján, a másik pedig az ellenőrzések szerepének növelése a csalás és a korrupció elleni küzdelemben, aminek hatékonyságát a holland és az angol számvevőszéki tapasztalatok támasztják alá – derül ki az ÁSZ Kutató Intézetének (ÁSZKUT) legújabb tanulmányából.

Dr. Báger Gusztáv kutatásvezető, az ÁSZKUT tudományos tanácsadója, és Kovács Richárd az ÁSZKUT tudományos munkatársa arra a következtetésre jut, hogy az ÁSZ számvevői és kutatói elsősorban tanácsadói szerepet tölthetnek be a korrupció elleni küzdelem korszerű módszertani-tudományos metodológiáinak és módszereinek megismertetésében, illetve a közhivatalnokok szakmai képzésében.

Egész Európában kihívás

A kutatók szerint a korrupció elleni fellépés az európai számvevőszékek többsége számára aktuális kihívás, szerves része a tevékenységüknek. Az azonban már jelentős mértékben az egyes számvevőszékek jogállásától függ, hogy az egyes korrupciós esetekkel milyen mélységben és milyen eszközökkel foglalkoznak a számvevők.

A tanulmány szerint Európában több példát is találunk arra, hogy a korrupció elleni küzdelmet önálló törvények szabályozzák, amelyek az ország számvevőszéke számára speciális feladatokat, hatásköröket adnak a korrupció hatékonyabb megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében. A tanulmányban bemutatott holland és az angol számvevőszékek gyakorlata lehetővé teszi a korrupció azon szegmensének azonosítását, ahol számvevőszéki eszközökkel is hatékonyan lehet küzdeni a korrupció ellen.

Integritás és ellenőrzés

A tanulmány szerint a Magyarországon jelenleg előtérben álló büntető jellegű, represszív szemlélet követése ugyan fokozott mértékben indokolt, de emellett szükséges és célszerű olyan stratégiát kialakítani, amelynek eredményeként a prevenció kerül előtérbe. Ehhez a nemzetközi irányzatok, legjobb gyakorlatok alapján az integritás erősítése látszik a leghatékonyabb útnak.

Az integritás kultúrájának erősítése azért is fontos, mert azt az etikai keretek és normák közigazgatásba való bevezetésének, valamint a jó kormányzás követelményeinek teljesítése is szükségessé teszi. Az integritás erősítése nemcsak a kormányokkal, az állami intézményekkel, a közhivatalnokokkal kapcsolatos, hanem az egész társadalmat érintő kérdés, hiszen az embereknek joguk van ahhoz, hogy az állami irányítás erkölcsös legyen

Az integritás mellett az ellenőrzéseknek is kiemelkedő szerepe lehet a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez többféle módon is megvalósulhat. Ilyen lehetőség például az ellenőrzések, különösen a teljesítményellenőrzések tematikájának bővítése a csalás és korrupció veszélyeztetettségi területeinek szélesebb körű, kockázatelemzésen alapuló azonosítása érdekében. Ide tartozik ezen felül a nagy veszélyeztetettségű és kockázatú területekre, illetve tevékenységekre koncentráló integritási ellenőrzések végzése, illetve amennyiben az állami intézményekben kialakulnak az integritás-irányítási rendszerek, akkor ezek működési hatékonyságának ellenőrzése is.

A korrupció mérése „egzakt eredménnyel nem szolgálhat”

A tanulmány ismerteti a korrupció politikai jellegű és büntetőjogi definícióit, és bemutatja, hogy a mérvadó nemzetközi szervezetek az előbbit, azaz a szélesebb szemléletű politikai megközelítést tartják hasznosnak és ezt is alkalmazzák. A korrupció számos lehetséges elvi modellje közül a tanulmány kiemelt figyelmet fordít a belső piaci modell és a kormányzati intézmények szerkezetével és decentralizációjával kapcsolatos modell mellett a korrupció ügynöki modelljére is. A korrupció mérésével kapcsolatban a szerzők rámutatnak arra, hogy bármelyik mérési módszert alkalmazzuk, a korrupció szintjének mérése egzakt eredménnyel nem szolgálhat.

A nemzetközi szervezetek korrupció ellenes tevékenységét a tanulmány – a számvevőszéki feladatokkal összefüggésben – elsősorban azon kihívások szerint tekinti át, amelyeket a korrupció a közpénzügyek területén jelent. Így előterében az állami bevételek és kiadások területén a korrupció motivációinak csökkentése és a korrupció lehetőségeinek – az alkalmazott legjobb nemzetközi gyakorlatok szerinti – csökkentése áll. A kutatás céljából következően a tanulmány az ENSZ, az OECD, az Európa Tanács és az Európai Unió korrupcióellenes tevékenysége mellett a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tapasztalataira fókuszál.

A tanulmány az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók

Ugrás vissza Ugrás vissza...