Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:ENSZ testület értékelése az éghajlatváltozás hatásairól

Létrehozva: 2007. április 6.
Módosítás: 2007. április 6.
Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

Köszönjük szavazatát

Cikk:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
2007. április 6.

Megjelent az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervezet - az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) - értékelése az éghajlatváltozás hatásairól, az érintett térségek és ágazatok sérülékenységéről, valamint az alkalmazkodásra való felkészülésről. 

A Testület átfogó negyedik jelentésének az éghajlatváltozás eddigi folyamatával és várható alakulásával foglalkozó első részét 2007. február 2-án fogadták el. Ennek alapján még egyértelműbbé vált, hogy bizonyos emberi tevékenységek - mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok mind nagyobb mértékű felhasználása - miatt gyorsan növekszik egy nagymértékű éghajlatváltozás kockázata. A jelentés most kiadott újabb része a földi éghajlat már eddig megfigyelt és a jövőben várható változásainak következményeit tekinti át. A dokumentum elemzi a különböző gazdasági és természeti rendszerek éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét, valamint az alkalmazkodás lehetőségeit.

A mai napon Brüsszelben elfogadott és kiadott dokumentum szerint az éghajlathoz kapcsolódó természeti csapások száma általában növekedni fog, bár ez a tendencia nagy földrajzi változatosságot mutat. Egyre nagyobb bizonyossággal állítható, hogy a víz természeti körforgása intenzívebbé válik. Emiatt sokfelé növekszik az áradások gyakorisága és nagysága. A hőmérséklet emelkedése miatt a jég- és hótakaró kiterjedése és vastagsága tovább fog csökkenni a tengereken, a hegységekben és az örök fagy területein. A változások hatására sok térségben fokozódik a mezőgazdasági terméseredmények ingadozása. A tudományos bizonyosság emelkedett ahhoz kapcsolódóan, hogy a mérsékelt éghajlati zónákban és az attól az Egyenlítőig terjedő területeken egyre súlyosabbak lesznek a hőhullámok, és ezekhez kapcsolódóan emelkedik az elhalálozások száma és a negatív egészségügyi következmények valószínűsége. Emellett a hőmérséklet emelkedés hozzájárul a trópusi ciklonok erősödéséhez.

A biológiai sokféleség vonatkozásában a jelentés szerint az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 C globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a fajok 20-30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye növekvő valószínűséggel. Egyes fafajok élettere máris északabbra tolódott, meghosszabbodott a növények tenyészidőszaka, új kórokozók, élősködők jelentek meg, például, észak felé egyre jobban elterjednek a kullancsok. A mérsékelt övi gyümölcsfák korábban teremnek, de az allergiát okozó pollenidőszak is hosszabbá vált. A vízhiány gyakrabban okoz terméskiesést a nyári forróságok miatt. Növekszik a jégeső kockázata.

Az éghajlatváltozás hatásai Európában is megfigyelhetőek. A folyók vízhozama növekszik Észak- és Nyugat-Európában. Délen összességében jelentős vízveszteség várható, ám a téli áradások kockázatai e területeken sem csökkennek. A változások várhatóan Dél-Európát jobban fogják sújtani, mint Észak-Európát.

A kutatók szerint az éghajlatváltozásnak tulajdonított jelenségek, illetve tendenciák közül több már hazánkban is kimutatható. Ilyenek az árvíz- és aszálykockázat növekedése, az új kórokozók megjelenése, a hőhullámok gyakoribbá válása, de a fafajok változására is utalnak jelek. A csapadékhullás, a csökkenő évi összmennyiség mellett intenzívebbé vált a Kárpát-medencében.

A hazai kutatások szintézisét adja a nemrég zárult „A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok" (VAHAVA) elnevezésű tudományos program, amely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia keretében valósult meg. E kutatási eredményei is felhasználja a jelenleg készülő a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Ugrás vissza Ugrás vissza...