Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2008. június 17.

Kétnapos nemzetközi ESS konferenciát tartott Debrecenben 2008. június 16-án és 17-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) és az ESS Magyarország. A kormányzat és a tudományos élet összefogásában megrendezett eseménysorozat célja az volt, hogy az Európai Neutronkutató Központ (ESS) magyarországi megvalósítása érdekében a regionális országok képviselői meggyőződhessenek a magyarországi helyszín alkalmasságáról, és megkezdődhessenek a tárgyalások a beruházást finanszírozó nemzetközi konzorciumba való belépéssel kapcsolatban. A konferencián részt vett Egyed Géza az NFGM szakállamtitkára és Kósa Lajos Debrecen város polgármestere.

Az ESS befogadására ma leginkább Magyarország mellett Spanyolországnak és Svédországnak van esélye.  A lehetséges magyarországi regionális együttműködés - melynek tagjai Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna - esélyeit növeli, hogy az EU a K+F kapacitások kiegyensúlyozására törekszik, és új tagállamba még nem került nagy kutatási berendezés. Az érintett tudományterületek (anyagtudományok, biotechnológia, orvostudományok) Magyarországon fejlettek, szakembereink nemzetközi presztízse magas.

Magyarország legfontosabb előnyei:

A magyar neutronkutatási koncepció olcsóbban és hatékonyabban használható, mint a mostani amerikai és a japán megoldások. Az ESS működését megalapozó eljárás az ún. hosszú impulzusú neutronforrás kidolgozója Mezei Ferenc fizikus, az MTA tagja.

Debrecen jelentős kutatási és fejlesztési bázisa:

a neutronkutatásnak szentelt MTA ATOMKI kutatóintézmény, amely több mint fél évszázada eredményesen működik, s így komoly tudományos háttérrel és megfelelő üzemeltetési tapasztalattal rendelkezik;

a Debreceni Egyetem K+F kapacitása, széles kapacitású tudományos kutatói hálózattal és utánpótlással.

Az ESS beruházás elnyerése újabb fontos lépést jelentene a magyar K+F szféra fejlesztésében, hiszen még jelentősebben ráirányítaná a nemzetközi figyelmet a hazai kutatásokra és a kutatási eredmények alkalmazásaira, lehetséges kitörési pontokat teremtve ezzel a hazai kutatás és fejlesztés számára.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nemzetközi összefogással megvalósuló ESS projekt több szempontból is megtérülő beruházás. Egyrészt jelentős infrastrukturális fejlesztéseket generál, amely magával hozza a szolgáltató szektor bővülését, amellett, hogy mind a kivitelezési szakaszban, mind a működése során több ezer munkahelyet teremt.

Háttér:

Az Európai Neutronkutató Központ jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen megnő majd. Az ESS egy olyan békés célú, XXI. századi technológiával működő anyagvizsgálati módszer, amely teljesen veszélytelen, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. A vizsgálat során a neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, ekkor a neutronok iránya megváltozik, és az eltérülésből leírható az anyag szerkezete. A neutronkutatási vizsgálat jól alkalmazható orvosi gyógykezelések (agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása), gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezés lepergető felületek kutatásaiban.

Az ESS projekt nemzetközi összefogással megvalósuló, megtérülő beruházás, amely mind a kivitelezési szakaszban, mind működése során több ezer munkahelyet teremt. Az ESS környezetébe települő kutatóhelyek és a high-tech iparágak szereplői további € milliárdok beruházásával az adott térségben, jelentős továbbgyűrűző gazdaságélénkítő hatásokat gerjesztenek. A Kormány 2007-2013 évekre vonatkozó középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiája nevesítve tartalmazza az ESS magyarországi létesítését, a szükséges nemzetközi részvétel és társfinanszírozás biztosítása mellett. Az EU kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) a projekt indításának felgyorsítása érdekében a három helyszín (Debrecen, Bilbao és Lund) értékelésére egy független nemzetközi szakértői csoportot kért fel, amely az előre kidolgozott szempontrendszer alapján benyújtott projektjavaslatok, illetve helyszíni szemlék után minősíti a pályázó városokat (rangsorolás nélkül). Ez az értékelő folyamat 2008 szeptemberében zárul, majd ezt követően, várhatóan bilaterális kormányközi egyeztetések folyamán dőlhet el 2008 végéig az európai helyszín kérdése.