Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások gyorsítását szabályozó törvénycsomagot

Létrehozva: 2008. június 10.
Módosítás: 2008. június 10.
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2008. június 10.

Az Országgyűlés 2008. június 9-én döntött az építésügyi beruházások felgyorsítását tartalmazó jogszabályokról. Az érintett szabályozási csomag hét törvényt módosítását tartalmazza. A Kormány pontos menetrend alapján négy területen átfogó jogszabály módosításokba kezdett a tavasz folyamán, kibővítette a kiemelt beruházások körét annak érdekében, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások átláthatóbbá és gyorsabbá váljanak. Ennek érdekében a „gyorsítási csomag" hatékonyabb, ellenőrizhetőbb és egyszerűbb eljárásokat alakított ki, amelyekkel várhatóan megszűnnek a felesleges bürokratikus folyamatok, felgyorsul az ügyintézés menete, szisztematikusan és átfogó módon új lendületet ad az uniós és a kiemelt beruházásoknak. Az elfogadott jogszabályok várhatóan nagyban hozzájárulnak a hazai építőipar előtt álló kihívások teljesítéséhez, a beruházások teljes folyamatának - projekt-előkészítés, engedélyezés, kivitelezés - felgyorsításához.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénycsomag egy „gyorsítósávot" teremt az ország szempontjából meghatározó nagyberuházások számára. A beruházások körét a kormány időről-időre felülvizsgálja annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést és foglalkoztatottságot elősegítő uniós és hazai nagyberuházások minél előbb megvalósulhassanak.

A szabályozási munkák több szakaszon keresztül, több mint 30 jogszabály módosításával kezdődtek meg. A kormányzat hathatós beavatkozásával a beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának időigényét kívánta jelentősen lecsökkenteni. Ennek érdekében egyszerűsödött az eljárások menete, csökkentek a párhuzamosságok, mind az engedélyezésben, mind az előkészítésben. Így a többi között 2008. márciusában a kormány elfogadta az építési igazgatási szakértők és felügyelő mérnökök tevékenységével kapcsolatos szabályokat, majd áprilisban átfogó jogszabályi csomagot fogadott el. A gyorsítási csomag törvénymódosításainak meghatározó részét pedig most fogadta el az Országgyűlés. (Megjegyzés: a közbeszerzési törvényről várhatóan az őszi ciklusban dönt a Parlament.) 

Változások a projekt-előkészítésben:

  • Egyszerűsödtek a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, könnyebbé válik a tervező kiválasztása.
  • Felgyorsultak a terület-előkészítési és a telekszerzési eljárások. A településrendezési tervek módosításával - egyszerűbb egyeztetési eljárással - hónapokkal rövidülhet az előkészítés. Bizonyos esetekben megszűnik a tervpályázati bírálat és a tervtanácsi eljárás párhuzamossága. A kötelező tervtanácsi bemutatás elhagyásával legalább 3x30 nappal rövidülhet az előkészítési eljárás.
  • Rövidülnek az engedélyezési eljárási szabályok. Az elbírálhatóság gyorsítására új eljárási szabályokat vezetünk be: a kötelező helyszíni bejárást az építtető kérésére, az építésügyi igazgatási szakértői dokumentáció-előkészítését, valamint az összevont engedélyezési eljárást.

Korábban akár 1,5 - 3 évig is elhúzódott egy-egy projekt előkészítése, ha a beruházó elképzelése akár kis mértékben is eltért az érvényes településrendezési építési szabályoktól vagy a településrendezési tervtől. A településrendezési eszközök módosítása pedig túlságosan hosszú, 2 szakaszos egyeztetési eljárást jelentett.

Az új szabályozás lehetővé teszi a településrendezési tervek egyszerűsített módosítását, amellyel több hónappal - akár fél évvel - is csökkenthető a beruházás előkészítésének időtartama.

Változások az engedélyezésben:

  • Az építtető az építésügyi igazgatási szakértőt az eljárás megindítása előtti (előkészítő) szakaszban veheti igénybe.

Korábban az engedélyezési eljárásban a leggyakoribb problémát az jelentette, hogy az építtető (beruházó) előkészítetlen, szakszerűtlen dokumentációkat nyújtott be a hatóságoknak. Ez lényegesen meghosszabbította az ügyintézés idejét.

A problémák kiküszöbölésére kívánjuk bevezetni az építésügyi igazgatási szakértő intézményét. Az igazgatási szakértő munkájával egyszerűbbé és gyorsabbá válik az engedélyezési eljárás. A szakértő átnézi a hatóságok számára benyújtott dokumentumokat, ellenőrzi azokat, és tanúsító záradékkal látja el. Az építésügyi igazgatási szakértő ugyanakkor semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a beruházások előkészítésében segíti tanácsaival az építtetőt.

  • Az engedélyezési szakasz felgyorsítására bevezetésre kerül az összevont engedélyezési eljárás.

Az összevont eljárási modell lényege, hogy az eljárás kezdetén az összes érintett fél (szakhatóságok, beruházó, tervező stb.) részt vesz egy olyan helyszíni bejáráson, amelyen a felek kötőerővel bíró szakhatósági állásfoglalásban rögzítik elvárásaikat. Ennek eredményeképpen a hatóság elvi keretengedélyt ad ki, amely minden olyan hatóságot köt az építési engedélykérelem elbírálásakor, amely részt vett az elvi keretengedélyezésben.

További könnyítések a szakhatósági állásfoglalások beszerzésekor:

  • Felgyorsul az ügyfelek értesítésének folyamata. Az elektronikus ügyintézés kiterjesztésével - az „egyablakos" ügyintézéssel - egyszerűbbé válik a tervezéshez szükséges műszaki adatok beszerzése.

Változások a kivitelezésben, garanciális elemekkel. A gyorsítási csomag:

  • Szabályozza a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező közötti együttműködést.
  • Kötelezővé teszi az írásos szerződéskötést (2008. január 1-től).
  • Meghatározza a tisztességes piaci verseny érdekében a vállalkozási díj elemeit, a pótmunka és a többletmunka fogalmát.
  • Kötelezővé teszi az építési műszaki ellenőr alkalmazását. Az ellenőrök az építés teljes folyamatában részt vesznek, ezáltal a kivitelezés megfelelő minőségben és a lehető legrövidebb idő alatt valósulhat meg.

Ezen felül megindult a közműnyilvántartás digitalizálásának előkészítése, valamint minőségi képzések elindítása a szakmunkásképzésben. Az ÚMFT-hez kapcsolódóan a Kormány az építőipari szakképzés fejlesztését uniós forrásokkal is támogatja.

A kivitelezési eljárásokban a korábbi évek tapasztalatai alapján a felelősségi kör pontos meghatározása hiányzott. Ennek pótlása a tárca egyik fő feladata lett. A 2008. elején elfogadott építési jogszabály pontosan meghatározza az építés szereplőit (építtető, beruházó, műszaki ellenőr stb.).

Új elem, hogy a felek kötelező jelleggel írásos szerződést kötnek egymással, ahol a feladatokat és a teljesítést pontosan meghatározzák. Az írásos szerződéssel terveink szerint tovább csökkenthető az építésügyben:

  • a feketén dolgozók száma,
  • az alvállalkozói minimum bér meghatározásával a lánctartozások száma.
Ugrás vissza Ugrás vissza...