Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Összefoglaló a Kormány korrupcióellenes intézkedéseiről

Cikk:

December 9-e a Korrupcióellenes Világnap az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye értelmében. Az ENSZ 2003-ban döntött a világnap megtartásáról, akkor ezen a napon írták alá a Mexikóban azt a nyilatkozatot, amely szerint a korrupció elleni harc már nemcsak a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését igényli. A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában. A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását.

A Kormány hatalomra kerülése óta mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyithat meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.

A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.

Kormányzati intézkedések:

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.

A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállalnak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.

Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupció ellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium már dolgozik a korrupció megelőzési programon, amelyről a Kormány várhatóan 2012 első félévében fog dönteni. A program olyan alapelvekre épül, mint a hitelesség, a társadalmi bizalom megteremtése és az intézkedések fokozatos bevezetése. Ezek eredményeképp 2014-re a megelőzés eszközeit már a központi igazgatásban és a Kormányhivatalokban is alkalmazni fogják. Ezekkel egy időben pedig a közszférában felbukkanó, valamint a gazdasági és a politikai korrupció ellen is szigorú lépéseket tervez a program. A jelenleg kidolgozás alatt lévő program szakít a korábbi megközelítéssel, s a büntetőjogi eszközök fenntartása mellett nagy hangsúlyt helyez a korrupciós jelenségek megelőzésére is.

A korrupciós bűncselekmények felderítése a közeljövőben érezhetően javulni fog, ennek érdekében ugyanis a Kormány megerősítette az ügyészséget. A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011. évi költségvetésben az ügyészség milliárdokkal több támogatást élvez, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel, s e létszám 2012. január 1-jével további hét emberrel bővül. Az osztályon kirendeléssel jelenleg kilenc ügyész és egy ügyészségi titkár teljesít szolgálatot, 2012. január 1-jét követően pedig összesen harmincöt ügyész fog dolgozni a korrupció elleni szakterületen, közülük egy a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, hét Debrecenben, négy-négy Szegeden, Kaposváron és Győrben. Az osztály az úgynevezett kiemelt, nagy értékre elkövetett, illetve nagy közfelháborodást kiváltó korrupciós ügyekkel foglalkozik. Kormánypárti elképzelés szerint a 2012-es költségvetésben további 12 milliárd forinttal erősítenék meg az ügyészséget és a bíróságokat.

 Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott igazságszolgáltatási reform is. Amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosíthatják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.

Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.

A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.

Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban fedésben voltak. Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan a szolgálat provokációt is végrehajthat, vagyis írásos előkészület után, ügyészi kontroll mellett pénzt ajánlhat fel.

A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes Kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja. A Kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás. Ilyen ügyek például: Sukoró, Álomsziget-projekt, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), HospInvest, a Magyar Villamos Művek, Wallis, Dataplex, Ferihegyi repülőtér, Malév privatizáció, Shanghai Világkiállítás. A Kormány átfogó vizsgálatokat indított a közpénzből működő közalapítványok, közhasznú szervezetek és az állami és magántőkéből zajló - ún. PPP - beruházások működésének átvilágítására is. Ennek köszönhetően derült fény például a Magyar Mozgókép Közalapítványnál történt felelőtlen gazdálkodásra, a közel 8 milliárd forintot elérő adósságfelhalmozására. Közel százmilliárd forint többlet maradt a magyar költségvetésben az elmúlt egy évben történt elszámoltatások eredményeképpen. 2010-ben 236, 2011-ben 480 bejelentés érkezett, 32 kiemelt ügyben folytattak eljárást, 38 büntetőfeljelentést tettek, egy ügyben pedig vádemelésre is sor került. A vádemelés a bábolnai ménesbirtok ügyében történt, ahol jogosulatlanul utaltak át 365 millió forintot a felszámoló részére. Az elszámoltatás a meghatározott vizsgálati terv szerint zajlik, ezen felül minden állampolgári és hatósági bejelentést igyekszenek kivizsgálni. A kormányváltás óta az elszámoltatásnak három iránya volt: első körbe azok az ügyek tartoznak, amelyek az állami vagyont közvetlenül érintették, a másodikba a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, a harmadikba pedig azok, amelyeket kifejezetten a kormánybiztosi hivatal vizsgált.

A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az alkotmánymódosítás, amelyet még tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.

A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését.

2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.

A Kormány 2012 első felében veszi napirendre az új Büntető Törvénykönyv tervezetét, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz majd a korrupciós bűncselekményekre.

A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. December 6-án terjesztette be a kormány az Országgyűlés elé a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényjavaslatot, mely részletesen szabályozza ezt a területet.

Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. Tavaly szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.

A parlament előtt lévő közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény etikai alapelveket is rögzít, a Magyary Zoltán Közigazgatási Fejlesztési Program keretében egy etikai kódex is készül számukra.

A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntésnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése).

A Kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.

Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra. 2012-től már összesen 500 milliárd forint értékű bürokráciacsökkentő intézkedések valósulnak meg. Ennek első, 105 milliárd forintos lépéséről áprilisban született döntés, a második ütemről a közlemúltban döntött a Kormány, melynek köszönhetően további 400 milliárd forint értékű adminisztrációs tehertől szabadulnak meg a vállalkozások.

A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lép életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket.

Ugrás vissza Ugrás vissza...