Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:50 napja alakult meg Bajnai Gordon válságkezelő kormánya

Cikk:

Miniszterelnöki Hivatal
Kormányszóvivői Iroda
2009. június 3.


Bajnai Gordon: „A cselekvés 50 napja van a hátunk mögött”

Pontosan 50 napja, 2009. április 14-én tette le az esküt Bajnai Gordon és kezdte meg munkáját vezetésével a válságkezelő kormány. A kormány megalakulását követően már az első héten, április 19-én elfogadta a válságkezelő programot. E program következetes végrehajtásával elhárította a gazdasági válság okozta közvetlen veszélyt, hiteles lépéseivel elkezdett visszatérni a nemzetközi bizalom az ország iránt. 50 nap alatt a kormány 17 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hozzáfogva olyan sokat halogatott átalakításokhoz, amelyek többek között érintik a nyugdíj-, az adó- vagy a családtámogatások rendszerét. A kormány a következő hónapokban tovább ésszerűsíti az állam működését, csökkenti annak költségeit és folytatja a szerkezeti átalakításokat egy erős, sikeres Magyarországért.

A gazdasági válságkezelő program négy pillérre épül: 1. a gazdasági válság hatásainak azonnali kezelése; 2. az egyensúly megteremtése; 3. a gazdasági növekedés ösztönzése; 4. a bizalom helyreállítása.

A gazdasági válság kezelése

A gazdasági válság miatt veszélybe került magyarországi munkahelyek védelme érdekében még az előző kormány által elindított intézkedések továbbvitelét biztosította: így 1800 milliárd forint értékben építőipari beruházást ösztönző programot, a kis- és közepes vállalkozások számára 1400 milliárd forintos kedvezményes hitelprogramot hirdetett. Ezen túlmenően a hazai KKV-k számára elindította a 4+1 képzéssel kombinált 20 milliárd forintos munkahelymegőrző programot.

A kormány első 50 napja alatt a gazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok megsegítése céljából szolidaritási intézkedéseket hozott. A szolidaritási csomag tartalmaz többek között egy egymilliárd forintos összeggel induló Kríziskezelő programot, amely segítséget nyújt a legelesettebbeknek. A szolidaritási csomag részeként a kormány kiterjeszti az állam készfizető kezességét a nem munkanélküli lakáshitellel rendelkező családok részére is. Egyúttal kétszázmillió forinttal megemeli a méltányossági nyugdíjkeretet.  

Egyensúlyteremtés

A Bajnai-kormány az elmúlt 50 napban több intézkedést hozott, ami hozzájárult a magyar költségvetés stabilizálásához. A takarékoskodást a kormány ígéretének megfelelően magán kezdte; megszüntette a közszféra 13. havi illetményét és két évre befagyasztotta a közszféra béreit. Csökkentette az állami vezetők, illetve a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetőinek javadalmazását. 2010-től megszüntette a 13. havi nyugdíjat és megváltoztatta a nyugdíjszámítás módszereit. Egyúttal bevezetett egy, az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó nyugdíjprémium-rendszert. A kormány tovább halad ezen az úton, tovább ésszerűsíti az állam működését és csökkenti annak költségeit a következő hónapokban is.

A gazdasági növekedés ösztönzése

A gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a Bajnai-kormány két lépésben az elmúlt 20 év legnagyobb adóátrendezését hajtja végre. 2009-ben, de még inkább 2010-ben az adósávok megváltoztatása nyomán jelentősen csökken a jövedelmet terhelő adó mértéke. 2010-től az adózók 90 százaléka az alsó, 17 százalékra csökkentett adósávban fizet adót. Ennek nyomán egy átlagosan, havi bruttó 200 ezer forintot kereső munkavállaló éves szinten másfél havi keresettel (nettó 180 ezer forinttal) többet visz haza.

Már 2009-ben a minimálbér kétszereséig, 2010-től pedig valamennyi jövedelem után 5 százalékkal csökken a munkáltatókat érintő járulékok mértéke, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, átalakul a társasági adó. Mindezek nyomán mintegy 400 milliárd forinttal több marad a magyarországi vállalkozásoknál 2009–10-ben. Az intézkedésekkel jelentősen csökkennek a munkán lévő terhek.
A Bajnai-kormány az első, amely lépéseket is tesz az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatására. 2010-től minden Magyarországon megtermelt jövedelem és vagyon után Magyarországon kell adózni.

Az adócsökkentés ellensúlyozására, a társadalmi igazságosság elérése és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a válságkezelő kormány 2010-től bevezeti a vagyonadót. 2009. július 1-jétől 5 százalékkal emelkedik a fogyasztást terhelő általános forgalmi adó, úgy, hogy az alapvető élelmiszerek a most létrehozott kedvezményes 18%-os ÁFA-kulcs alá tartoznak majd. Két lépcsőben növekszik az élvezeti cikkek, a cigaretta és az alkohol jövedéki adója, illetve emelkedik az üzemanyagok adója is.

A gazdasági aktivitás növelése érdekében a válságkezelő kormány kezdeményezte az eddigi családtámogatási rendszer átalakítását. Eszerint két évre rövidül a GYES és szigorodnak a biztosítási feltételek. Ezzel párhuzamosan a Bajnai-kormány további forrásokat csoportosít át a bölcsőde- és óvodafejlesztő programokra a ma meglévő férőhelyek számának növelése érdekében.

2012-től fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, hogy 2016-ra Magyarország utolérje az EU-átlag 65 éves nyugdíjkorhatárát.
A válságkezelő kormány az elmúlt 50 napban 17 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Közülük a legfontosabbak a nyugdíjtörvény, az adótörvények, a családtámogatási rendszer és a munkaügyi törvények módosítása. A kormány első 50 napja során 27 kormányrendeletet és 32 kormányhatározatot fogadott el.

A bizalom helyreállítása

Az intézkedések nyomán érzékelhető, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szereplők újra bizalmat szavaznak Magyarországnak. Ez meglátszik az ÁKK kötvénykibocsátásain és az ország külföldi kockázatmegítélésében is. A bizalom jele az is, hogy az IMF és az EU 2009. május 18-án kedvezően módosította a Magyarországgal kötött 25 milliárd dolláros hitelszerződést.

Bajnai Gordon elmondta: „Hagyományosan a kormányok megalakulásuk után 100 napot szoktak kérni, hogy előálljanak első eredményeikkel. Az általam vezetett kormány azonban nem tekinthető hagyományos kormánynak. Egy céllal és egy feladattal jött létre, azzal, hogy a gazdasági válságából épségben, megerősödve vezesse ki Magyarországot. Nem kértünk 100 napot, hogy eredményeket tudjunk felmutatni. Felgyűrtük ingujjunkat és azonnal munkához láttunk.

Rögtön cselekedtünk, hiszen ezt várta tőlünk az ország valamennyi polgára. Azok, akik lakásukat hitelből vásárolták, azok, akiknek munkahelye a válság miatt került végveszélybe, és idősebb honfitársaink is. De ezt várta tőlünk az európai országok családja és a világ is.

A kabinet azonnali, határozott lépéseket tett a világgazdasági válság magyarországi hatásainak enyhítésére, a magyar munkahelyek, családok és vállalkozások védelmére. Ezek mellett olyan mélyreható, átfogó szerkezeti változtatásokat indítottunk el, amelyek célja megszüntetni az ország növekedését hosszú ideje gátló akadályokat és visszaállítani Magyarországon a munka becsületét.

50 nappal ezelőtt azt mondtuk, hogy műtétre van szüksége Magyarországnak, és hogy ez fájni fog. Az első műtét fájdalmas volt, de sikerült. A magyar beteg állapota stabil, de a teljes gyógyuláshoz még hosszú az út. A cselekvés 50 napja van a hátunk mögött, de folytatni kell a józan, felelősségteljes és őszinte munkát, hogy az ország a gazdasági válságból épségben és megerősödve jöjjön ki.”


1. GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAINAK AZONNALI KEZELÉSE

1. Lakáshitelesek védelme
2. Kríziskezelő program
3. Méltányossági nyugdíjkeret megemelése
4. Megmarad az utazási kedvezmény a 65 év felettieknek
5. Kedvezményes hitelprogramok a KKV-knak
6. Munkahelyek védelme
7. Építőipari beruházások ösztönzése

1. Lakáshitelesek védelme

• Lakáshitellel rendelkezők védelme készfizető kezességgel

Az Országgyűlés elfogadta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvényt, amely az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba. Az állam átmeneti időre készfizető kezességvállalással segíti azokat, akik a törvényben meghatározott lakáscélú kölcsönt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül 2008. szeptember 30-át követően veszítették el a munkahelyüket.

• Kiterjesztett segítség a bajba jutott lakáshiteleseknek

A kormány kiterjeszti a lakáshitelesek megsegítését a készfizető kezesség formájában szolgáló támogatást azokra is, akik ugyan nem veszítették el állásukat, de az árfolyamingadozás miatt megemelkedett törlesztő részletek megfizetése nehézséget okoz.

2. Kríziskezelő Program


Az 1 milliárd forintos állami kezdőtőkével felállított alapból kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. Ezzel 30 napon belül gyors segítséget lehet adni a nemzetközi válság miatt nehéz helyzetbe került, alacsony jövedelmű, elsősorban gyermekes családoknak. A program augusztustól novemberig tartó első ütemében 20 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető. A programhoz hozzájárulnak az állami cégek vezetői által felajánlott 2 millió Ft feletti jövedelmük és egyéb juttatásaik, illetve ezt egészíthetik ki a vállalati és állampolgári önkéntes felajánlások.

3. Megemelt méltányossági nyugdíjkeret

A Nyugdíjbiztosítási Alap méltányossági nyugdíjkeretét 200 millió, az egyszeri segélyre fordítható előirányzatot 300 millió forinttal egészíti ki a kormány. Ebből mintegy 40 ezer nyugdíjas számára adható akár egyszeri 15–20 ezer forintos támogatás, illetve a méltányossági nyugdíjemeléssel havonta több ezer forinttal emelhető a leginkább rászoruló nyugdíjasok juttatása.

4. Megmarad a 65 év felettiek ingyenes utazási kedvezménye

A kormány megőrzi a 65 év felettiek ingyenes utazási kedvezményét, és 2011-ig kialakítja a kedvezmények regisztrációs rendszerét, hogy célzottan, csak a valóban rászorulókhoz jusson el a közösség támogatása.

5. Fejlesztések, EU-s pályázatok felgyorsítása

A válságkezelést, az újbóli növekedés megalapozását, a munkahelyek és a vállalkozások védelmét szolgálják az uniós források, a pályázati pénzek átcsoportosítása.

• A kormány 30 jogszabályt érintő 2008. őszi I., majd a most májusban hozott II. gyorsító csomagjának köszönhetően érdemben felgyorsult a magyarországi nagyberuházások végrehajtása.
• A kormány a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására az uniós pályázatok nyerteseinek kompenzációt biztosít, amellyel csökkenthetik a kiemelkedően magas euró árfolyamból származó veszteségeket. Az euróövezeten kívül egyedülálló eljárás segíthet abban, hogy eredeti határidőre és eredeti tartalommal valósuljanak meg a kiemelt, nagy EU-s projektek.
• Május elején három közép-dunántúli város – Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém – városközpont-rehabilitációs fejlesztését nyilvánította kiemelt projektté a kormány. A települések összesen 4 milliárd forint támogatáshoz jutnak központjuk felújításához.
• Az Európai Bizottság május 4-én – a projektek előkészítettségének és a kormány gyorsító intézkedéseinek köszönhetően – újabb két környezetvédelmi nagyprojektet hagyott jóvá. Zöld utat kapott a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó megépítése. Az árvízvédelmi fejlesztések együttes értéke 38 milliárd forint.

6. Munkahelyek védelme

A kormány az elmúlt ötven napban jelentős összeget fordított munkahelyek megőrzésére.  A vállalkozásokkal történt konzultációt követően több programot indított és indít a jövőben is. Központi programmal segíti a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzését és a foglalkoztatási szerkezetváltást.

• A kormány javaslatára az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvénymódosítást, melynek legfontosabb eleme, hogy – a gazdasági válság kihívásaira tekintettel – a jövőben csak a súlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatókat zárják ki az uniós és hazai támogatási, valamint a közbeszerzési eljárásokból.
• Elindult a 4+1 képzéssel kombinált munkahelymegőrző program. A kis- és középvállalkozások számára meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírás májusban jelent meg.
• Az áprilisban lezárult 2009-es távmunka-pályázat több mint 450 millió forintból 700 új távmunkahely kialakításához járult hozzá.
• Az „Út a munkához” program keretében a kormány a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek a nyári mezőgazdasági munkákban való részvételre biztosít lehetőséget.

7. Építési beruházások élénkítése

Válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar. A válságkezelő kormány ezért április végén az építési beruházásokat tovább gyorsító törvénymódosító javaslatokról döntött. A rendelkezések nem csupán a kulcsfontosságú beruházások esetében jelentenek segítséget, hanem valamennyi építési tevékenység gyorsításához hozzájárulhatnak. Összességében egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb lesz az építésügyi igazgatás, a korábbinál megbízhatóbb a beruházás-előkészítés.

• A gyorsító csomag része a „Biztos kéz” program jövő évi elindítása is, amely az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetésével a garanciák megteremtését, a kockázatok csökkentését, a lánctartozások fékezését célozza.
• Az 1800 milliárd forintnyi beruházásélénkítő program keretében több mint 600 beruházást lehet elindítani, jelentős megrendeléseket biztosítva ezzel a magyar építőiparnak. A vállalkozások így megőrizhetik versenyképességüket és megtarthatják a munkahelyeket. A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 23  rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg.

A megrendelések fele már ebben az évben megindul, és harmadukat még az idén ki is lehet fizetni. Ezek a nagyberuházások nem csupán munkahelyek tízezreit képesek megőrizni, de gyarapítják az országot is.

2. EGYENSÚLYTEREMTÉS

1. Hatékony közszféra és állami takarékosság
2. Nyugdíjrendszer fenntarthatósága

1. Hatékony közszféra és állami takarékosság

• Az állami takarékoskodás első lépése volt a 13. havi juttatás megszüntetése a közszférában.
• A kormány 2 évre befagyasztotta a közszféra nominális béreit.  
• A kormány első ülésén határozott a miniszterek fizetésének 15 százalékos csökkentéséről.
• Döntött az állami vezetők jubileumi jutalmának felfüggesztéséről.
• Az állami vezetők külföldi napidíjainak megfelezéséről és a szabadság megváltásának kizárásáról.
• A jövőben az államtitkárok illetményét a miniszterelnök nem térítheti el, nem növelheti.
• A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a felére csökkenti több mint kétszáz állami tulajdonú vállalat igazgatótanácsának és felügyelő bizottságának költségét.
• A vagyonkezelő a cégvezetők fizetését havi kétmillió forintban maximálja, a bruttó kétmillió forint fölötti jövedelemrészét pedig jótékony célra kell felajánlani.

2. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága

A parlamentben elfogadott nyugdíjváltoztatások hosszú távra garantálják az idősek biztonságát. A kormány által a nyugdíjtörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokat május 4-én fogadta el a parlament.

• 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Azért kell a 13. havi nyugdíjról lemondani, hogy ennek árán védjük a 12 hónapnyi nyugdíjakat.
• A 13. havi nyugdíj helyett a gazdasági növekedés üteméhez igazodó nyugdíjprémium lép életbe – maximum 80 ezer forintig. Nyugdíjprémiumot akkor fizet az állam leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet.
• Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: ha a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak.

3. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÖSZTÖNZÉSE

1. Adócsökkentés és adóátrendezés
2. Aktivitás növelése

1. Adócsökkentés és adóátrendezés


A tisztességgel végzett munka becsületének, értékének helyreállítása áll a gazdaságfejlesztés középpontjában és a válságkezelés fókuszában. Csakis úgy gyarapodhat tartósan az ország, ha az egyes emberek teljesítményét a társadalom elismeri, illetve ha az állam elviselhető és ésszerű terheket ró ki a legális jövedelmekre. Ezért a kormány érzékelhetően csökkentette a munkára rakódó terheket, hogy a mainál sokkal jobban megérje dolgozni, hogy többen és kevesebbet adózzanak, hogy javuljon a vállalkozások és így az ország versenyképessége, új munkahelyek jöhessenek létre, újra beinduljon a növekedés. Az elmúlt 50 nap során a kormány a fenti elveknek megfelelő javaslatot terjesztett az országgyűlés elé.

2009-es adóváltozások

A 2009-es adóváltozásokat érintő javaslatokról április 26-án döntött a kormány, a benyújtott módosító indítványokat május 4-i ülésén támogatta az Országgyűlés. Május 11-én került sor az adótörvények zárószavazására.

Tételes változások 2009-ben

• 5%-os munkáltatói járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig – ami olcsóbbá teszi a foglalkoztatást, így nagyobb védelmet nyújt a munkahelyeknek
• az alsó személyi jövedelemadó sávhatár kitolása 1,7 millióról 1,9 millió forintig – így több marad az alacsony keresetűek zsebében
• az ÁFA mértékének 25%-ra emelése – ez a lépés szükséges a jövedelemterhek csökkentéséhez, a fogyasztás fokozottabb megadóztatásán keresztül
• kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcs létrehozása, mely alá az alapvető élelmiszerek (tej, tejtermékek, pékárúk) és a távhő tartozik – az alacsony keresetűek megsegítésére a legszükségesebb termékek adóterhelésének csökkentésével
• jövedéki adó emelése átlagosan 5-6%-kal – ami szintén a fogyasztást terheli a jövedelmek tehercsökkentéséért
• táppénz 10 százalékpontos csökkentése (70%-ról 60%-ra)
• a 2009-es adóváltozások parlamenti elfogadásával 2010-től a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá válik, amit adóbevalláskor hozzá kell számolni az összes jövedelemhez, de a rá eső adót nem kell megfizetni – így célzottabbá és igazságosabbá válik a rendszer, mert a magasabb jövedelműek a nagyobb kulcs után több adót fizetnek

2010-es adóváltozások

A kormány május 20-án döntött a 2010-es évre vonatkozó adócsökkentő csomagról, amely az elmúlt húsz év legnagyobb fordulatát hajtja végre az adópolitikában: visszaállítja a munka becsületét Magyarországon. Az intézkedéseknek köszönhetően 10 munkavállalóból 9 a legalacsonyabb adókulcs szerint adózik jövőre, ez az átlagkereset környékén egy-másfél havi nettó fizetéssel magasabb jövedelmet jelent évente, anélkül, hogy a bruttó bérek emelkednének.

Személyi jövedelemadó


• 2010-től az adókulcsok a jelenlegi 18%-ról 17%-ra és 36%-ról 32%-ra módosulnak,
• Az SZJA felső sávhatára 5 millió forintra nő – ezáltal az adózók több mint 90%-a az alsó kulcs szerint fog adózni
• Az adórendszer egyszerűsítése érdekében – átmeneti időre – a személyi jövedelemadó felső kulcsába épül a magánszemélyek különadója – a szolidaritás megköveteli, hogy a válságban a nagyobb jövedelműek nagyobb terhet viseljenek
• 2010-től a bruttósítással, vagyis az adókötelezettség alá eső bruttó jövedelmek, valamint az utánuk megállapított munkáltatói járulékokkal együtt számolják az SZJA-adóalapot

Adókedvezmények – egyszerűsödik az adórendszer, nő az adójóváírás határa

• Az adójóváírás határa a jelenlegi 1 250 000 forinttól 3 188 000 forintra nő.
• Az előző években megkezdett, az adórendszert egyszerűsítő lépések folytatásaként 2010-től az SZJA-adókedvezmények a családi kedvezmény, a fogyatékosok kedvezménye és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek – egyszerűbbé válik az adózás.

A foglalkoztatás ösztönzése a munkára rakódó terhek csökkentése

• 2010. január 1-jétől az 5 százalékpontos járulékcsökkentés kiterjed minden jövedelemre – mindenki számára olcsóbb lesz a meglévő munkahelyet megőrizni és újat teremteni.
• A tételes eho megszűnik – ez elsősorban a kkv-kat hozza előnyösebb helyzetbe.

Adókikerülés visszaszorítása

• Az adókötelezettség kiterjed majd az adóparadicsomokba menekített, illetve ott megtermelt jövedelmekre is, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetén.
• Az adócsomag javaslatot tesz a 30 százalékos forrásadó bevezetésére az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre vonatkozóan, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye.
• 2009. december 31-ével megszűnne az amnesztia, vagyis csak eddig az időpontig lehetne kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont.

Társasági adó

• A tőkére rakódó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében szélesebb lesz a társasági adóalap. Megszűnnek bizonyos adóalap-kedvezmények. Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig, meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10%-os adókulcs.
• Megszűnik a vállalkozások különadója, az adókulcs viszont átmenetileg 19%-ra emelkedik.
• Emelkedik az EVA adókulcsa, 25-ről 30%-ra – így igazságosabbá válik az adórendszer, hiszen csökken a különbség az EVA hatálya alá tartozó adófizetők és az EVA-n kívül esők adóterhei között.

Jövedéki adó

• 2010. január 1-jével 7,2%-kal emelkedik a gázolaj, 9,7%-kal a cigaretta adója. Ezekre az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt van szükség. Emellett 10%-kal nő a benzin és szintén 10%-kal az alkoholtartalmú italok jövedéki adója.

Vagyonadó

• A kormány 2010-től bevezeti a vagyonadót, amely a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, vízi- és légi közlekedési eszközökre vonatkozik. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, e felett pedig 0,5 százalékos lesz az adókulcs. Így a vagyonadót elsősorban a gazdagabb emberek fogják fizetni, az ingatlantulajdonosok 95 százalékát nem érinti.
A kormány az Országgyűlés tavaszi ülésszakának meghosszabbítását kezdeményezte annak érdekében, hogy a módosításokat még az első félév végéig törvénybe foglalhassa a Ház.

2. Aktivitás növelése

Családtámogatási rendszer átalakítása


Az elmúlt ötven napban a kormány átalakította a gyermekgondozási támogatások rendszerét, hogy az munkára ösztönözzön, fenntartható legyen és igazságosabban működjön. A gyermekgondozási támogatások módosítása nem rövid távú válságkezelő intézkedés, hanem hosszú távú szerkezeti átalakítás, amely egyszerre szolgálja a munkára ösztönzést és a gyermekes anyák esélyeinek növelését.

• A jövőben a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megszerzéséhez szükséges 180 nap előzetes biztosítási jogviszony 365 napra emelkedik.
• A gyermekgondozási díj legfeljebb olyan időtartamban vehető majd igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat.
• A módosítás a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamát a gyermek második életévének betöltéséig csökkenti le – európai összehasonlításban még így is az egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszer marad a magyar. A módosítás – figyelembe véve a méltányossági szempontokat – az ikergyermekek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után folyósított gyermekgondozási segély időtartamát nem érinti.
• A kormány ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan intenzív óvoda- és bölcsődeépítési programba fogott, amelynek hatására 2012-ig országszerte jelentősen növekedik a férőhelyek száma.

A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése

Az aktivitást növelő intézkedésekhez tartozik, hogy 2012-től évente hat hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték 60. illetve 59. életévüket és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.

Ugrás vissza Ugrás vissza...