Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az NKM Energia Zrt. földgáz egyetemes szolgáltatói e-ügyintézést biztosító szakrendszerében 2020.11.08-án 09:00 és 14:00 között meghibásodás miatti nem tervezett üzemszünet lesz.

Ezen időszakban az NKM Energia Zrt felé földgáz szolgálatatással kapcsolatban nem lesz lehetséges az ügyfeleknek az ügyintézés.

Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a NISZ Zrt. a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson és a Rendelkezési Nyilvántartás attribútum (RNY+) szolgáltatásán 2020. október 31-én 00:00 órától 2020. október 31-én 02:00 óráig karbantartást végez. Ezen időszak alatt a KAÜ és így minden más KAÜ-t használó szolgáltatás nem lesznek elérhetőek.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

Tisztelt Felhasználó!
 
A Földhivatal Online rendszerben 2020. november 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.
 
Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy 2020. október 31-én 00:00 órától 2020. október 31-én 04:00 óráig az új magyarorszag.hu portálon keresztül nem lehet majd elektronikus űrlapokat beküldeni a Központi Víruskereső szolgáltatáson történő karbantartás miatt.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Összesen 55,5 milliárd a felsőoktatásnak

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009. június 19.


Az ország 13 felsőoktatási intézményében kezdődhetnek el a kivitelezések, melyek jelentős megrendelést biztosítanak az építőiparnak.

Jelentős, összesen 55,5 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztések, beruházások kivitelezése kezdődhet meg az ország tizenhárom felsőoktatási intézményében az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztés részleteiről Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tartott ma sajtótájékoztatót Dunaújvárosban.

2008. április közepén döntött első körben a kormány a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó, kétfordulós európai uniós pályázatról. Akkor a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesült – feltételesen – a szétosztott mintegy 29 milliárd forintnyi támogatásból. Az akkori kormánydöntés értelmében megkezdődhetett e projektek fejlesztése és részletes kidolgozása, melyet a mostani, végleges nyertessé nyilvánítás zár le.

Második körben Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg azok a városok, amelyek felsőoktatási intézményeiben a kormány 2008. júliusi döntésének eredményeként megkezdődhetett a projektfejlesztés. Mivel ezek a fejlesztési elképzelések a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepeltek, így összesen 26,5 milliárd forint értékben indulhatnak el ténylegesen is a beruházások az ország hét egyetemén illetve főiskoláján.

A két pályázat (TIOP 1.3.1./1, 1.3.1./2) lezárásával 13 intézményben, összesen 55,5 milliárd forint értékű felsőoktatási fejlesztés valósul meg.

A Debreceni Egyetemen egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ létrehozása, az informatikai kar új épületének rekonstrukciója, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása kezdődhet el, 4,9 milliárd forint európai uniós támogatással.

A legtöbb uniós támogatásra a Szegedi Tudományegyetem számíthat, a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztésére, hiszen több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természettudományos képzési portfoliójának megújítására, a szegedi mérnöki kar új épületének felépítésére, az egyetemi és főiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítására, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítására.

Csaknem 5 milliárd forint európai uniós támogatás reményében kezdhetik el a Nyugat-magyarországi Egyetemen a „Zöld Egyetem” programhoz kapcsolódó beruházások kivitelezését. Az egyetem sikeres pályázatával igen jelentős műszaki fejlesztések indulhatnak el az egyetem győri, szombathelyi, mosonmagyaróvári, bábolnai és székesfehérvári karain egyaránt, az e beruházásokhoz kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztésekkel együtt.

Úgyszintén a Dunántúlon jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is – az ő pályázatukra 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítéltek meg. A fejlesztés révén a veszprémi campuson egy oktató- és kutatóközpontot, egy hallgatói szolgáltató központot, egy technológiai kísérleti központot és egy kutató-fejlesztő központot építhetnek, összesen csaknem 6100 négyzetméteren. Az egyetem keszthelyi telepén biotechnológiai oktató- és kutatóközpontot és egy lovardát építenek e beruházási csomag részeként, Székesfehérváron pedig egy 3700 négyzetméteres új campust hoznak létre európai uniós támogatással.

Egy modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítására törekszik a Kaposvári Egyetem – e pályázatukat 2,9 milliárd forinttal támogatták. Elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcso¬lódva szeretnék fejleszteni az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.

Több mint 2,4 milliárd forintos beruházás kezdődik hamarosan a Kecskeméti Főiskolán, az intézmény műszaki és természettudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére. E fejlesztések részeként megújulhatnak a főiskola laboratóriumai, szaktantermei, interaktív tanulási környezetet és multifunkcionális tereket alakíthatnak ki, valamint bővíthetik és felújíthatják a műszaki, az agrár- és a természetismereti oktatáshoz kapcsolódó épületeket.

Csaknem 600 millió forintos európai uniós támogatással karrá szeretné fejleszteni zalaegerszegi felsőoktatási intézményét a Budapesti Gazdasági Főiskola – ennek megvalósításához immár megvan a támogatás. A sikeres pályázat segítségével barnamezős beruházással és jelentős információs technológiai fejlesztésekkel egy infocentrumot alakíthatnak ki Zalaegerszegen.

A Károly Róbert Főiskolán a több mint másfél milliárd forintos uniós támogatás segítségével Hallgatói Információs Szolgáltató Központot alakítanak ki, fejlesztik az idegen nyelvi infrastruktúrát, új laboratóriumi tereket alakítanának ki és létrehoznak egy Kutatási- Fejlesztési Innovációs Kooperációs Központot is. Mindezeken túl egy komplex info-kommunikációs fejlesztést is megvalósítanának, mind az oktatás, mind a kutatás, mind az intézményirányítást támogató rendszerek infrastrukturális hátterét kiépítenék.

A Széchenyi István Egyetemen a jármű és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki képzési és kutatási infrastruktúra fejlesztést valósítanának meg a közel 6,5 milliárd forint uniós támogatás segítségével. Az egyetem oktatási, kutatási, valamint vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztésével, egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, jelentős saját bevételekkel rendelkező, környezete és a változások felé nyitott felsőoktatási intézmény jöhetne létre. A beruházással számos oktatási központ, új aula és egy digitális médiaközpont jönne létre.

A Pécsi Tudományegyetemen egy új un. „Science Building”-et hoznának létre, melynek legfontosabb célja a kutatás-fejlesztés és az innováció fejlesztése lenne. A közel 6 és fél milliárd forint uniós támogatás segítségével megépülő, 7700 m2-es Science Building egy olyan, a természettudományokhoz kötődő kutatóközpont lenne, amely a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és környezetipar köré koncentrált K+F tevékenységhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít. Az épület biztosítja a minőségi képzésfejlesztésekhez szükséges kapacitásokat. A képzési terek mellett hallgatói szolgáltatói és tanulói terek is kialakításra kerülnének, de emellett. sor kerülne az egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztésére is.

„Európai campus az ország közepén”. Így nevezte el fejlesztési tervét a Dunaújvárosi Főiskola, melynek keretében több mint 3 milliárd forint uniós támogatás segítségével versenyképes oktatási intézményt hoznának létre. A projekt rövid távú célja a Dunaújvárosi Főiskola K+F kapacitásának fejlesztése, amely a helyi, régiós, országos és nemzetközi partnerek, vállalkozások bevonásával valósulna meg. A DF a projekt keretében olyan K+F infrastruktúra – épületek, laborok, komplex hallgatói-oktatói-kutatói terek info-kommunikációs technológiai fejlesztés - kialakítását kívánja megvalósítani, amely közvetlenül szolgálja a kutatás, az innováció, és a tudástranszfer révén az oktatás, tanulás fejlődését. A projekt keretében a Főiskola bővíteni kívánja a 2007 februárjában létrehozott Innováció Menedzsment Központot, amely közvetítő szerepet tölt be a kutatók, az intézmény és a gazdasági szféra között.

Kutatóegyetemmé alakulás infrastrukturális megalapozását várja a fejlesztésről a Miskolci Egyetem, amely több mint 6,2 milliárd forintból újítja meg épületeit és fejleszti laboratóriumait és a gyakorlatorientált képzési helyeit. Az uniós támogatással komoly eszköz-, gép- és műszerbeszerzésre nyílik lehetőség, emellett multimédiás tananyagfejlesztésre is sor kerül. A projekt legfontosabb célja az Egyetem versenyképességének, működési stabilitásának, valamint hazai és nemzetközi szerepvállalásának növekedése.

5 milliárd forint uniós támogatással megújul az Eszterházy Károly Főiskola is. Az uniós forrás segítségével lehetővé válik a főépület teljes revitalizációja, de közel 2800 m2 új kutatási, oktatási terület jön létre. A fejlesztés célja, hogy a Líceum a következő évszázadokban is meghatározó tudásbázisként szolgálja az egri, minőségi felsőoktatást és az idelátogató érdeklődőket.

A 2004-2006 közötti időszakra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében korábban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére, ennek köszönhetően az intézmények több mint 60.000 négyzetméteren valósítottak meg infrastrukturális fejlesztést, amely közel 110.000 hallgató oktatási és kutatási körülményeit javította. Így az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint állt rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására.

Ugrás vissza Ugrás vissza...