Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Partnereink!

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér „EESZT csatlakozásra használható informatikai rendszer engedélyezése iránti kérelem” tárgyban indítható kérelme kapcsán az e-aláírás szolgáltatásban fellépő hiba miatt a hatósági döntések kiadása vonatkozásában az elektronikus ügyintézés szünetel. 

A hiba elhárítása alatt ügyfeleinknek lehetősége van a kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Kérdés esetén az EESZT Kontakt Center tud felvilágosítást nyújtani.

A hiba észlelésének időpontja: 2021.01.12.

MORZSÁK

TARTALOM:Újabb nagyprojekt: a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere második ütemének fejlesztési tervét fogadta el a kormány

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009. november 26.

A kormány elfogadta, és benyújtja az Európai Bizottsághoz a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) II. ütem megvalósítása” című nagyprojekt támogatási kérelmét. Pozitív döntés esetén közel 8 milliárd forint juthat a kiemelt fontosságú balatoni térség fejlesztésére. A mostani döntéssel immár 27 nagyprojekt van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 11 Brüsszelben várja a támogató döntést, 13 nagyprojekt már brüsszeli igent kapott.

A hazai fejlesztéspolitika sikere, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország nyújtotta be az összes tagállam közül – Lengyelország után – a legtöbb nagyprojektet, az összes tervezett nagyprojekt arányát tekintve azonban Magyarország az első. A beruházások azért is kiemelt jelentőségűek, mert a magas színvonalon előkészített nagyberuházások jelentenek választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság miatt szembesül az építőipar és a hazai munkaerőpiac.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemében egy átfolyásos rendszerű tározó épült ki a 1980-as évektől kezdődően, amelyben a víz útját terelőtöltések határozzák meg. Megépült a Hídvégi-tó, a Zala völgyét lezáró Völgyelzárás, valamint az Alsó-tározó északi és nyugati határát lezáró Déli vízzárótöltés és a Zalavári határolótöltés. A szakemberek számára hamar világossá vált, hogy a vízvédelmi rendszert tovább kell fejleszteni, mégpedig oly módon, hogy a vízminőség-védelem mellett a természetvédelmi szempontok is előtérbe kerüljenek. Ennek megvalósítására dolgozták ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme nevet viselő uniós projektet. A beruházás 6,57 milliárd forint uniós, és 1,16 milliárd forint hazai társfinanszírozással valósulhat meg.  

A tervek szerint a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ majd, javítva ezzel a környezeti feltételeket a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára. Ennek biztosítására egy rugalmas vízkormányzási rendszert alakítanak ki, amely segítségével biztosítani lehet, hogy a tóba mindig a tápanyaggal legkevésbé terhelt víz jusson, ezzel javítható és megvédhető lesz a Balaton vízminősége.

A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd a korszerűsített monitoring-rendszer. A tervben két hallépcső is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe. Várhatóan több mint 2,2 km hosszú töltést magasítanak meg, és közel 7 km új töltés épül. Több mint 15 km csatorna rehabilitációját fogják elvégezni, és 7 km új csatornát is építenek. 20 új műtárgyat létesítenek, és felújítanak 21 már meglévőt is. A rendkívül gazdag állat- és növényvilág megóvásának érdekében az Ingói berek kikerül a víz fő áramlási irányából, így a természetes vízjárást követő vízszint kedvezően fog hatni az ott kialakult élővilágra.  A Zalavári belvízöblözetben élőhely-rekonstrukcióra is sor kerül, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával pedig létrejön egy új víztározó, ahol időszakos vízborítottságú, ártér jellegű élőhelyek alakulhatnak ki. A célok teljesülésével növekedhet a térség idegenforgalma, ezáltal versenyképessége is. A terület ökológiai állapotának javulásával növekedhet a biodiverzitás, az állat- és növényvilág egyedszáma. Új élőhelyek alakulhatnak ki, fejlődhet a települések környezete is, amelynek komoly népességmegtartó hatása van.

Ugrás vissza Ugrás vissza...