Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:NFÜ: Európai sikertörténet a magyar fejlesztéspolitika elmúlt öt éve

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Budapest, 2009. április 30.


Magyarország fél évtizede lett az Európai Unió teljes jogú tagja

Öt évvel ezelőtt, európai uniós tagságunkkal, Magyarország addig soha nem látott esélyt és lehetőséget kapott. Történelmünkben példanélküli fejlesztési forrás érkezik hazánkba, hogy felzárkózhassunk Európai nyugati feléhez.

Öt év távlatából visszatekintve Magyarország büszke lehet eredményeire, Magyarország uniós tagsága sikertörténet.

Sok ezer megvalósult és kifizetett projekt, több száz milliárd forintnyi fejlesztés, átlag fölötti forráslehívási arány, rengeteg felhalmozott tapasztalat, tanulásra képes intézményrendszer, valamint több mint tízezer nyertes pályázó – ez Magyarország és a magyar fejlesztéspolitika mérlege uniós tagságunk első 5 éve után.

A világgazdasági válság idején különösen megmutatkoznak az uniós tagság előnyei. Magyarország olyan európai forrásokhoz jutott hozzá, amelyekkel megvédhetjük magunkat a válság legdurvább hatásaitól.

A magyar fejlesztéspolitika az uniós források felhasználása terén is elsőként reagált a válság jelentette új kihívásokra. Operatív programok közötti forrásátcsoportosítások a gazdaságfejlesztés érdekében, könnyített pályáztatás, megemelt előleg, új konstrukciók, új megoldások – ezek jellemzik az uniós forrásokból is finanszírozott, válságkezelő üzemmódra váltó magyar fejlesztéspolitikát.

Uniós tagsága ötödik évében Magyarország úgy használja fel az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyeknek a válság hatásaival szemben.

Az elmúlt öt év a magyar fejlesztéspolitika eddigi legeredményesebb és legintenzívebb időszaka volt. Miközben Magyarország 5 éves uniós tagságát ünnepli, lassan lezárulnak az első Nemzeti Fejlesztési terv projektjei, és gőzerővel folyik a 2007 és 13 közötti Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása. Az uniós csatlakozás évfordulója okot szolgáltat eddigi eredményeink számbavételére.

2004. május 1. óta Magyarország az elsők között teljesít az európai fejlesztéspolitikában. Csak néhány példát említve: Magyarország rendelkezik az újonnan csatlakozott országok közül az 5. legnagyobb arányú forrásfelhasználással (NFT I.), elsőként adtuk be a 2007-2013-as időszakra vonatkozó fejlesztési tervünket, amelynek keretében hazánk írt ki először pályázatokat ebben a költségvetési ciklusban, Magyarország nyújtotta be az összes tagállam között a legtöbb nagyprojektet, amelyek közül ötöt már el is fogadott Brüsszel, valamint a kifizetések tekintetében is az elsők között vagyunk az Unió országai között.

A csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv a tanulás időszaka volt Magyarország számára. A különböző kiírásokra beadott 42459 pályázat, a több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés (közel 100%), 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya (94%, míg átlag 90,6%, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel) mind azt jelzik, hogy nem csak az intézményrendszer, de pályázók is jól vizsgáztak, sikeresen vették az akadályokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv a pénzbeli támogatáson túl azzal is hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez és megerősödéséhez, hogy átgondoltabb és átláthatóbb működésre, hosszú távú tervezésre késztette a hazai vállalkozók sokaságát.

Az első fejlesztési időszak tapasztalatait kiértékelve és a társadalmi partnerek észrevételeit beépítve került sor a második fejlesztési ciklus előkészítésére, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozására. Az ÚMFT a korábbiaknál egyszerűbb pályázati rendszerben, gyorsabb ügyintézéssel, átláthatóbb folyamatokkal szolgálja a legfontosabb fejlesztési célok megvalósulását, a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. A 2007-2013. közti időszakban Magyarország fejlődésére 24,9 milliárd eurós (közel 9 ezer milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55%-a (3900 milliárd forint) már 2007-2008 folyamán megnyílt a pályázók számára.

Magyarország ebben a ciklusban is élen jár a lehetőségek kiaknázásában. Elsőként írtuk ki pályázatainkat, és 2007 végén már nem csak előleg formájában, hanem ténylegesen megindított projektekért is kértünk átutalást az EU-tól. 2009. április végéig 2267 milliárd forintot ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak Közel 7750 ténylegesen megkötött szerződéssel is büszkélkedhetünk, több mint 1810 milliárd forint értékben. 313 milliárd forint már átutalásra került, és 1607 projektet sikeresen le is zártunk.

Elsőként indítottuk útjára 2007 őszén a kis- és középvállalkozásoknak szánt Jeremie mikrohitelprogramot a gazdaság ösztönzése érdekében. Mára közel 1100 vállalkozás jutott ily módon hitelhez, több mint 5,82 milliárd forint értékben, mikrohitel és garancia termékekre azonban már 65 milliárd forint értékben sikerült szerződést kötni a programban részt vevő pénzügyi közvetítőkkel.

A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009. és 2013. között mintegy 100 milliárd forintot különítünk el ezen célokra, a vállalkozásfejlesztés keretében támogatott projekteknek pedig egyharmada ilyen térségekben valósul meg.

A területi egyenlőtlenségek felszámolását és az egyenlő esélyek megteremtését célozza az oktatás fejlesztésére fordítandó 650 milliárd forint is. A Nemzeti Iskolafelújítási Program, az elmúlt ötven év legnagyobb iskola- és óvodafelújítási programja keretében 102 milliárd forintból 350 intézmény újul meg, amelyet a felsőoktatás hasonló volumenű infrastrukturális fejlesztése kísér (77 milliárd forint).

Az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, azaz olyan beruházás tervét, amely értékéből kifolyólag (13 milliárd forint, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forint) kormányzati döntést és brüsszeli jóváhagyást egyaránt igényel. 2009 április végéig a kormány 22 nagyprojektet hagyott jóvá, melyből 20-at küldött ki Brüsszelbe. A projektek összes támogatási értéke meghaladja a 884 milliárd Ft-ot, teljes beruházási értékük pedig 1140 milliárd forintot Öt fejlesztési terv esetében már az Európai Bizottság támogató döntése is megszületett.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások felgyorsítása érdekében a Kormány 2008 tavaszán számos intézkedést hozott „gyorsító csomag” néven a bürokratikus folyamatok egyszerűsítéséért és az ügyintézési idő rövidítéséért. Ettől kezdve egyes projektek „kiemelt” minősítést kapnak, így megvalósításuk jóval hatékonyabbá válik.

A nagyprojektek és kiemelt projektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése, a pannonhalmi főapátság fejlesztése, valamint a Szabadsághíd felújítása.

Uniós támogatásban részesül hazánk a határok védelmére és a határokon átnyúló fejlesztésekre is. Az előbbi célra, azaz a schengeni határellenőrzési rendszerhez történő csatlakozásunk megkönnyítésére Magyarország 165,8 millió euró támogatásban részesült, míg a hamarosan lezáruló Interreg programok keretében 2004-től több mint 17 milliárd forintot fordíthattunk a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére, valamint kisebb határ menti közlekedési beruházások megvalósítására. Megújuló rendszerben, az Európai Területi Együttműködések keretében, 2013-ig 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak a magyarországi megyék és a szomszédos régiók hasonló, határon átnyúló fejlesztésekre.

A nemzetközi gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a fejlesztéspolitikai intézményrendszert sem, amelynek kiemelt szerep jut a rossz gazdasági környezetben. A válság enyhítése, a munkahelyek megőrzése, valamint a válság utáni időszakra történő felkészülés érdekében ezért a kormány és a NFÜ a források átcsoportosításáról és hathatós intézkedések bevezetéséről döntött. Két nagy pillére van annak a fejlesztéspolitikai programnak, amelynek elsődleges célja, hogy Magyarország az uniós forrásokat úgy használja fel, hogy azzal a lehető legtöbb, a válság által veszélyeztetett munkahely megvédhető legyen. Az egyik pillér az az 1400 milliárdos csomag, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat – azért elsősorban ezeket, mert ezek adják a magyarországi munkahelyek több, mint kétharmadát. A csomagban olyan intézkedések találhatók, mint az Új Magyarország Mikrohitel, a megemelt előleg fizetésének a lehetősége, vagy a legújabb konstrukció, a 4+1 napos program, amely a rövidített munkahét és az – uniós forrásból finanszírozott – képzési nap kombinációjával menthet meg veszélyeztetett munkahelyeket. A KKV-szektor számára, amelyet különösen fenyeget a megrendelések visszaesése és a likviditáshiány, kamattámogatási programot is indítottunk, de működik már az új refinanszírozási hitel és kockázati tőke program is.  

A másik pillére az az 1800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 23  rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg. Ezek a nagyberuházások nem csupán munkahelyek tízezreit képesek megőrizni, de gyarapítják a településeinket, az országot is.

Az uniós forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, a rendszer egyszerűsítése is számos intézkedésben megnyilvánul  Ilyenek a normatív pályáztatás kiterjesztése, az önrész csökkentése, a pályázati feltételek könnyítése az intézményrendszert terhelő késedelmi kamat bevezetése A válságkezelő intézkedések megteremtik annak lehetőségét, hogy Magyarország megerősödve kerüljön ki a nehéz időszakból, és a hazai vállalkozások és a rugalmas intézményrendszer együttműködése révén fenntartható növekedési pályára álljon.

Ugrás vissza Ugrás vissza...