Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tájékoztató a gyermekek utáni szülői pótszabadságról

Létrehozva: 2012. február 15.
Módosítás: 2012. február 15.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A Munka Törvénykönyvének 2012. január elsején életbe lépett rendelkezéséről.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 132. § (2) bekezdésének 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére.

Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.

A jelen közlemény kizárólag az Mt. 2012. január 1-jén hatályba lépett fenti rendelkezésével kapcsolatos jogalkalmazás elősegítését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozata alapján a fentiek a minisztérium szakmai álláspontját tükrözik, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti.
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...