MORZSÁK
TARTALOM:Szeptember 10-én beindul a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC
Létrehozva: 2008. szeptember 4.
Módosítás: 2008. szeptember 4.
Forrás: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Kapcsolódó anyagok
-
Cikk:
- Francia látogató erősítheti a magyar ESS-ajánlat nemzetközi támogatottságát
- Brüsszeli K+F irodát nyit a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
- Megjelent az NKTH és az OTKA közös, alapkutatásokat támogató pályázati felhívása
- K+F megállapodás Szingapúrral is
- Közös kínai-magyar kutatás-fejlesztési pályázat
- Miniszteri megbízott koordinálja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet megalakulásának előkészítését
- Távozik az NKTH elnöke
- Kétszázötven millió forint támogatás a stratégiai kutatásokra
Címkék
- kutatási,
- atom,
- nemzeti,
- fejlesztés,
- Genf,
- részecskegyorsító,
- kísérlet,
- nkht,
- technológiai,
- lhc,
- cern,
- hivatal,
- kutatás
Cikk:
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Budapest, 2008. szeptember 4.
Szeptember 10-én indul el az első részecskesugár a Genfi székhelyű E urópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)-ben világ legnagyobb proton-proton és nehézion ütközőnyalábos gyorsítójában a Nagy Hadronütköztetőben (LHC - Large Hadron Collider). Az új 27 kilométer hosszú részecskegyorsító segítségével eddig kivitelezhetetlen kísérletek válnak elvégezhetővé.
A berendezés másfél évtizedes konstrukciós munka végén született meg: jelenleg a berendezések tesztelése, a gyorsító részegységeinek összekapcsolása, az éles üzemre való felkészülés történik. A berendezésben az egymással szemben keringő részecskék minden eddiginél nagyobb energiával ütköznek majd össze, ezzel teljesen új távlatokat nyitva a részecskefizikai kutatások előtt - áll a CERN sajtóközleményében. Az első részecskesugár elindításának folyamata szeptember 10-én, a http://webcast.cern.chu címen az interneten is követhető lesz.
A sikerből - a CERN tagjaként - Magyarország is részesedik illetve hozzájárult ahhoz: a magyar kutatók az ALICE és a CMS detektorok építéséhez csatlakoztak és aktívan részt vettek a kísérleti munkában. A szervezetnek jelenleg 20 tagországa van, illetve vannak olyan országok is, amelyek nem tagok ugyan, de részt vesznek az itt végzett kísérletekben, programokban, így a költségekhez is hozzájárulnak. A tagországok GDP-jük arányában osztják meg a költségeket; Magyarország 2007-ben 7 839 950 CHF-ot fizetett, mely összeg az összes hozzájárulás 0,76 %-a volt.