Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyar-izraeli technológiai inkubáció és technológia-transzfer szeminárium

Cikk:

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Kommunikáció
2009. október 12.


Az évtizedek óta sikeres izraeli technológiai inkubációs programot és ennek tapasztalatait ismertették  Dr. Rina Pridor és Hanan Gefen izraeli szakértők 2009. október 12-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő műszaki inkubációs és technológiatranszfer szemináriumon, amelyhez sajtóbeszélgetés kapcsolódott.

A sajtóbeszélgetést Dr. Csopaki Gyula a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy ez az október 12-i szeminárium  a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak a várhatóan még az idén meghirdetendő Technológiai Inkubátor Programja előkészítéséhez járul hozzá. A Technológiai Inkubátor Program a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kezelt Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap egy új, de fontos kezdeményezése, amellyel Magyarországon teljesen újszerű módon próbáljuk meg segíteni az új innovatív vállalkozások létrejöttét, az innovatív ötletek gazdasági hasznosulását.

Több, hazánkhoz hasonló méretű ország (Finnország, Írország, Izrael) jelentős sikereket mutatott fel az elmúlt 10-15 évben a „high-tech” területeken működő, induló, vállalkozások létrehozásában. A technológiai inkubátorok Izraelben kialakított modellje különösen nagy nemzetközi figyelmet kapott az elmúlt években. Ezért, koncepciójának kidolgozása során a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tanulmányozta a sikeres izraeli inkubációs rendszert, és a megszerzett tapasztalatokat hasznosítja a hazai technológiai inkubátor programban.

Dr. Rina Pridor asszony, aki alapítója és vezetője volt az izraeli technológiai inkubátor programnak hangsúlyozta, hogy az izraeli kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer kulcseleme a technológiai inkubátorok hálózata, amely a sikeres „start-up” cégek egyik fő kibocsátója. Az izraeli modell lényege az állami és a magán szereplők optimális összehangolásán alapul. A K+F projektek magánbefektetők számára túl kockázatos, első befektetésének túlnyomó részét az állam vissza nem térítendő támogatás formájában magára vállalja, ugyanakkor a többségében magántulajdonban lévő technológiai inkubátor az inkubált cégben megkapott tulajdonrésze és kisebb részben befektetett tőkéje érdekében nemcsak felügyeli a pályázaton nyertes induló vállalkozás tevékenységét, hanem mindent megtesz annak üzleti sikeréért. A technológiai inkubátor csökkenti a kockázatot, a pénzek odaítélése előtt végzett előszűréssel és a menet közbeni folyamatos ellenőrzéssel. Az inkubátor eredményes projekt esetén gondoskodik a további tőkebefektetésről, hiszen további tőke hiányában értékét veszítené az addig felépített cég.

Dr. Vass Ilona a Nemzeti Kutatási és Technológiai  Hivatal elnökhelyettese a tervezett Technológiai Inkubátor Program legfőbb céljaiként említette: egyrészt a piacorientált, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, induló (start-up) vállalkozások szakmai támogatására (coaching) és üzleti inkubálására képes technológiai inkubátor vállalkozások létrehozását, a technológiai inkubáció módszereinek és üzleti modelljének elterjesztését a magyar K+F szférában. Másrészt  említette a fiatal, innovatív vállalkozások piacképes termékek kifejlesztésére irányuló K+F és üzleti tevékenységének ösztönzését. Kiemelte még a vállalkozások termék- és üzletfejlesztésének segítését, inkubációját magántőke és üzleti érdekeltség bevonásával, technológiai inkubátor vállalkozásokon keresztül.  

A Nemzeti Kutatási és Technológiai  Hivatal törekvése, hogy a pályázattal elősegítse legalább öt technológiai inkubátor cég megalakulását, és hozzájáruljon 20-30 technológia-intenzív, induló vállalkozás fejlődéséhez Magyarországon.

Ugrás vissza Ugrás vissza...