Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Hiller István átadta A Magyar Kultúra Követe címeket

Létrehozva: 2009. január 20.
Módosítás: 2009. január 20.
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

Köszönjük szavazatát

Cikk:


Oktatási és Kulturális Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. január 20.

A Magyar Kultúra Követei 2009-ben: Fischer Ádám karmester, Konrád György író, Kurtág György zeneszerző, Kati Marton magyar-amerikai író, Tompa Gábor rendező, Vásáry Tamás zongoraművész, Zób Kati divattervező

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint A Magyar Kultúra Követe cím nem egyszerűen elismerés, nem a hagyományos értelemben vett kitüntetés, nemcsak arról szól, hogy egy közösség, a Köztársaság megköszöni az addigi kiemelkedő tevékenységet. Hanem megbízatás is, felkérés, ahogy követeket egy közösség, egy ország arra kér, hogy képviselje őt egy másik közösség előtt. A tárcavezető ezt a Magyar Tudományos Akadémián, A Magyar Kultúra Követe címátadási ünnepségen mondta.

Mint arra Hiller István rámutatott, három évvel az alapítás után jó esély van arra, hogy a Magyar Kultúra Követe cím hagyomány legyen: „Hagyomány az, amely ha elmarad, hiányzik, hagyomány az, amelyhez tartozni, a Magyar Kultúra Követei közül egynek lenni, érdem, megtiszteltetés”.

A Magyar Kultúra Követei az elmúlt két évben azt folytatták, amit korábbi életükben tettek, de úgy, hogy immáron ország-világ előtt hivatalosan is felkértek, s nemcsak elismerve, hanem teljesítményüket elismerve dolgoztak.

Idén, 2009-ben olyan nagyszerű alkotók kapnak felkérést, megbízatást, akik már eddig is, országhatáron belül és azon kívül, kontinensen túl vitték a magyar kultúra, a magyar nemzet hírét, jobbították és alakították azt – hangsúlyozta az oktatási és kulturális miniszter, s hozzáfűzte: a legjobb országkép-formálás a kultúra és annak magas szintű képviselete, az alkotás.

A Magyar Kultúra Követei 2009-ben:

Fischer Ádám
karmester, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. A világszerte ismert és elismert dirigens tanulmányait a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán végezte. Nemzetközi karrierjét milánói versenygyőzelme indította el 1973-ban, azóta rendszeres vendége a világ nagy operaházainak, a Müncheni és a Bécsi Állami Operának, a Zürichi Operának, a New-York-i Metropolitannek, a Bayreuth-i Ünnepi Játékoknak. Olyan neves zenekarokat vezényelt, mint a Bécsi, a Londoni, a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok. 1987-től öt évig volt a Kasseli Állami Színház zeneigazgatója. 2000 őszétől a Mannheimi Nemzeti Színház operaegyüttesét vezeti. 2007 júniusa óta a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. A Művészetek Palotájában többször megrendezett Budapesti Wagner Fesztivál művészeti vezetőjeként nemzetközi visszhangot kiváltó hagyományt teremt.

Konrád György
író, a nemzetközi kulturális élet ismert és elismert személyisége, gondolkodója. Kiválóan betöltött tisztségei révén – többek között a Nemzetközi Pen Club elnökeként és a berlini–brandenburgi Művészeti Akadémia elnökeként - különösen sokat tett és tesz Magyarország és a közép-európai népek egymás közti jobb megértéséért is. 1955-ben publikált először az Új Hang című folyóiratban. Szépírói munkásságának első állomása A látogató című regénye volt, melyet ugyan megbélyegzett a hivatalos kritika, de az olvasók fogadtatása elsöprő sikerré tette, és hamarosan 13 nyelvre lefordították. 1989-től kezdve, a rendszerváltás első éveiben Konrád aktívan részt vett a magyar közéletben, a demokratikus átalakulás egyik gondolati előkészítőjeként. 1984-ben Herder-díjat kapott, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nagyrészt megkapta a legmagasabb francia, magyar és német állami kitüntetéseket is.

Kurtág György
zeneszerző, a Bartók utáni magyar zeneszerzés kiemelkedő alkotója, a kortárs zene világszerte ismert személyisége. Zenéje félreismerhetetlenül magyar, ám benne nem csak alkalmazza, jelentősen tovább is fejleszti az avantgárd irányzatok teljes nemzetközi eszköztárát. Műveit a 70-es évek derekától folyamatosan játsszák a világ hangversenytermeiben.

Első Erkel-díját 1955-ben kapta, ezt magyar és külföldi kitüntetések sora követte, egyebek mellett a MIDEM komolyzenei különdíja 2006-ban. Több művészeti akadémia is tagjai sorába választotta. Az utóbbi években számos nyugat-európai kortárszenei centrum, vezető együttes kérte fel új kompozíciók alkotására. Éveket dolgozott Berlinben, Bécsben, Hollandiában, valamint Párizsban. Kurtág művészete az emberbe és az európaiságba vetett hit szuggesztív kifejezése.

Kati Marton magyar-amerikai író, kutató, újságíró. Sokrétű újságírói munkásságát az ABC News és a National Public Radio tudósítójaként kezdte. 1980 óta több könyvvel jelentkezett, számos amerikai sajtótermékben publikált, rádióadókon futottak műsorai. Az emberi jogok elkötelezett képviselője, a nők egészségvédelme érdekében világszerte működő nonprofit szervezet, az International Women's Health Coalition elnökasszonya, az újságíró-bántalmazások ellen fellépő Committee to Protect Journalists egyik vezetője. 2008-ban jelent meg könyve, Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot címmel. Munkásságáért számos kitüntetést vehetett át, tavaly Pro Cultura Hungarica díjat kapott. Kati Marton a hamarosan kezdődő, amerikai magyar kulturális évad egyik védnöke.

Tompa Gábor rendező, az európai színházművészet kiemelkedő alkotója. 1981-ben végzett a bukaresti a Színház és Filmművészeti Akadémián, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek tanítványaként. 1981-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgatója és főrendezője. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt és számos díjat nyert. Tompa Gábor verseket és esszéket is ír, tagja a Romániai Írók Szövetségének és a Magyar Írók Szövetségének. 2007 januárjától a Kaliforniai Egyetem Színházi Tanszékén a Rendezői Program vezetője. Munkássága - bár leggyakrabban magyar nyelven szól - ékesen példázza, hogy a jó színház nem ismer sem nyelvi, sem politikai, sem kulturális határokat.

Vásáry Tamás zongoraművész és karmester. Első koncertjeit csodagyerekként 8 éves korában adta. 14 évesen megnyerte Budapesten a zeneakadémiai Liszt Verseny első díját. Dohnányinál tanult, majd Kodály asszisztense lett. 1956-ban elhagyta Magyarországot. 1961-ben nagy sikerű londoni bemutatkozása indította el nemzetközi karrierjét. Ettől kezdve évente átlagosan 100 koncertet adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. Sok lemezfelvételt készített, köztük híres Liszt, Chopin, Debussy és Rahmanyinov interpretációkat. Vezényelte a világ legnagyobb szimfonikus zenekarait. Vásáry Tamást – első ízben a zenekar történetében – maga a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara választotta meg vezető karmesternek egy 1992 decemberi nagy sikerű hangversenyük után. 1993 és 2004 között a Rádiózenekar főzeneigazgatója és vezető karmestere volt, azóta örökös tiszteletbeli főzeneigazgató.

Zoób Kati divattervező, a magyar divat legismertebb nemzetközi képviselője. A KATTI ZOÓB márkanév megteremtője több mint három évtizede foglalkozik öltözéktervezéssel, ezt később kiterjesztette ékszerek, kiegészítők, lakberendezési tárgyak és színházi, filmes jelmezek tervezésére is. Üzletasszonykényt is sikeres, vállalkozása és divatstúdiója a magyar kreatív kultúra egyik elismert központja. Nemzetközi karrierjének első jelentős állomása 1998-ban volt, amikor a Párizsi Divathét első magyar résztvevőjeként Couture-kollekcióval mutatkozott be a francia fővárosban. Azóta rendszeres szereplője a Londoni Fashion Weeknek, és a nemzetközi divatvilág számos kiemelkedő eseményének. Tehetségét jótékony célokra is fordítja, külön kollekciót tervezett kerekesszékes mozgáskorlátozottaknak. 2005-ben Az év divattervezője lett, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Ugrás vissza Ugrás vissza...