Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
 
A Földhivatal Online rendszerben 2020. november 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.
 
Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Két ügyben fordult Alkotmánybírósághoz az ombudsman

Cikk:

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvény egyes rendelkezései miatt Szabó Máté kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a törvény alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát. Az ombudsman az Ab-hoz fordul a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló kormányrendelet módosítása, konkrétan a KEHI perindítási jogának szabályozatlansága miatt is.

Az alapvető jogok biztosa szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal, Szabó Máté ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.

A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba és megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (például az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, vagy a szolgálati járandóság) havi összegét pedig a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az ombudsman ugyanakkor megállapította, hogy a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény ezen rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik.

Álláspontja szerint "önkényes" az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus "mellékbüntetésszerű" jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. Szabó Máté szerint ugyanis az alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért az ombudsman ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését indítványozza - áll a közleményben.

Az ombudsman kiemeli: a törvény új rendelkezéseként - a szolgálati járandóság szüneteltetési okának megállapítása céljából - a nyugdíjmegállapító szervnek elektronikus úton továbbítania kell a jogosult személyes adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amely az adatokat összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Tekintettel arra, hogy az ombudsman a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó egész rendelkezés megsemmisítését indítványozta, megszűnne az a legitim cél, amelynek alapján jogszerű lenne bármilyen ezzel kapcsolatos adatkezelés.

Szabó Máté szerint emellett az, hogy a törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult "feketén dolgozik", az két, össze nem függő kérdéskör összekötése ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét.

Az alapvető jogok biztosa csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatát - áll a közleményben.


Szabályozatlan a KEHI perindítási joga

A biztos az Alkotmánybírósághoz fordul a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról (KEHI) szóló kormányrendelet módosítása miatt is. Szabó Máté azt kezdeményezi, hogy a testület semmisítse meg azt a paragrafust, amely kimondja: a KEHI saját nevében, "közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül" keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása iránt.

A közlemény szerint a KEHI perindítási joga szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák teljes hiánya pedig már önmagában is alkotmánysértő. Szabó Máté úgy véli a KEHI keresetindítási jogára vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellentétes a jogállamiság elvével, és nem felel meg az alapvető jogok alkotmányos korlátozására vonatkozó követelményeknek sem. A kifogásolt jogszabályi rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, melynek szerves részét képezi az önrendelkezési jog.

A polgári törvénykönyv alapján a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. E szabály alkalmazása szempontjából a polgári perrendtartás szabályai alapján csak a szerződő feleken kívüli jogi érdekeltséggel rendelkező harmadik személy érthető. A KEHI részére biztosított közvetlen jogi érdek igazolása nélküli, semmisség megállapítása iránti keresetindítási jog túlterjeszkedik a Ptk. szabályrendszerén. Erre a jogalkotónak nincs felhatalmazása - állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Az ombudsman szerint nem szükséges az önrendelkezési jog ilyen módon és mértékben történő korlátozása, mert az ügyészségről szóló törvény szerint a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével összefüggésben a törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt. Az állam pedig csak olyan esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha az államcélok védelme más módon nem biztosítható.

Ugrás vissza Ugrás vissza...