Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szegénység elleni küzdelem világnapja – október 17.

Létrehozva: 2006. október 17.
Módosítás: 2006. október 17.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Sajtótitkárság
Budapest, 2006. október 17.
Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. A világnap jelentősége, hogy ráirányítja a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis érdekérvényesítő képességek hiányában a nélkülözők hangja egyre halkabb. Magyarországon a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékossággal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.
A Kormányprogram egyik hangsúlyos célja a szolidaritás elveinek érvényre juttatása, a szegénység visszaszorítása, a legnehezebb körülmények között élők fokozott támogatása. A rendszerváltás óta eltelt 16 évben kialakult egy kiterjedt szolgáltatási struktúra, melynek eredményeképpen 105 ezer ember jut napi egyszeri meleg ételhez, 44 ezer főt látnak el házi segítségnyújtás, 16 ezer főt pedig jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében otthonukban. Közel 100 ezer kistelepülésen, tanyavilágban élőt látnak el a falu- és tanyagondnokok (melyből összesen 922 szolgálat működik ma az országban). A családsegítő szolgálatok az utóbbi évben 315 ezer új ügyfelet regisztráltak, a támogató szolgálatok pedig 13 ezer fogyatékos embernek nyújtanak lehetőséget a számukra fontos szolgáltatások hozzáféréséhez. A pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását 3.600 fő veszi igénybe.
Az utcai szociális gondozószolgálatok 4 ezer utcán élő hajléktalan embert látnak el, 48 ezer ember veszi igénybe a nappali ellátásokat, közel 7.300 férőhely áll rendelkezésre a hajléktalan emberek bentlakásos intézményeiben; 6.900 férőhelyen pszichiátriai betegeket, 14 ezer férőhelyen fogyatékos embereket látnak el, 43 ezer férőhelyen működik idős emberek számára bentlakást nyújtó intézmény. A bentlakásos intézményben élők közül közel 9 ezer embernek van lehetősége részt venni foglalkoztatási programokban. A szociális és gyermekjóléti szakágazatban ma összesen 77 ezer alkalmazott dolgozik.
A szociális törvénykezés napirenden levő feladata olyan rövidtávú intézkedések meghozatala, melyeknek lényege a szegénységi kockázattal legjobban érintett társadalmi csoportok esetében a szociális védelem további megerősítése, valamint a legalapvetőbb szükségletek – így különösen a lakhatás, a gyógyszer, a személyes gondoskodást nyújtó, lakókörnyezetben igénybe vehető alapszolgáltatások iránti igény – kielégítését biztosító szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeinek a növelése.
Az elkövetkező évek intézkedéseinél egyszerre kell érvényesíteni a munkaerő-piaci helyzet javítását és a leszakadó társadalmi csoportok szociális problémáinak enyhítését célzó szempontokat, valamint az elfogadott konvergencia program követelményeit. Egyszerre kell eredményt elérni a mélyszegénység felszámolásában, és ennek megoldásaként a munkaerőpiacról történő kiszorulás megakadályozásában, illetve az arra való visszakerülés ösztönzésében, valamint a megélhetési biztonság szociális és munkaerő-piaci elemeinek összekapcsolásában.
A 2006-2008-ra készülő Nemzeti Cselekvési Terv három fő prioritása az inaktivitás csökkentése, a gyermekszegénység elleni küzdelem, illetve a területi és lakhatási hátrányok csökkentése. Ezen területek fejlesztésével erősíthető a társadalmi összetartozás, és egyúttal csökkenthető a szegénység mélysége és kiterjedtsége. A pénzbeli ellátások területén már az utóbbi években is jelentős átalakulás ment végbe e célok mentén, és ez a folyamat a következő években is folytatódni fog.
Korunk szociálpolitikájának egyik legnehezebb feladata egy jól működő segélyezési rendszer kialakítása. Minden országban, így hazánkban is van a lakosságnak egy olyan rétege, amely nem jogosult a munkajövedelmekhez kapcsolódó ellátásokra, vagy további támogatásra szorul az életvitele fenntartásához. Ezen – többnyire jövedelmi helyzethez kötődő – támogatások biztosítása a helyi szociálpolitika, az önkormányzatok feladata.
2006-ban reform értékű intézkedések megtételére került sor. Bevezetésre került a magasabb összegű ápolási díj és az időskorúak járadéka, korszerűsödött a közgyógyellátás, családi típusú ellátássá alakult át a rendszeres szociális segély. A segélyek esetében kiemelten fontos a segély munka-ellenösztönző hatásának kiküszöbölése. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés, mely – legfeljebb hat hónapig – lehetővé teszi a segély csökkentett összegű továbbfolyósítását munkába állás esetén. A munkára ösztönző hatás, a munka világába való visszavezetés erősítése és a segély célzottságának növelése továbbra is napirenden lévő feladat.
A szociális ellátórendszerben kiemelkedő helyet foglalnak el a családtámogatások, az erre fordított hazai kiadások aránya európai összehasonlításban is magas. A családtámogatási rendszernek jelentős szerepe van a gyermekszegénység csökkentésében. 2006. január 1-jével átalakult a csalástámogatási rendszer. Az átfogó, rendszerszerű változtatás célkitűzése volt, hogy a gyermeknevelés támogatására rendelkezésre álló költségvetési keret az eddiginél célzottabb, igazságosabb és hatékonyabb formában kerüljön felosztásra, és felszámolja a korábbi igazságtalan és torz újraelosztási rendszert.
Az elmúlt időszakban a kormány számos előremutató intézkedést hozott egyrészt az eladósodott családok támogatására, másrészt a prevenció, az eladósodás megelőzése érdekében. Az intézkedések alapjául az a felismerés szolgált, hogy szociálpolitikai megfontolások mellett gazdaságossági szempontból is olcsóbb az adósságok időben történő rendezésének elősegítése, mint a kilakoltatásokból adódó szociális problémák kezelése. A lakásfenntartási támogatás mellett ezt a célt szolgálja a gázár – és távhő-támogatás, továbbá az olyan korrekciós eszközök, mint az adósságkezelési szolgáltatás, az előrefizetős (kártyás) fogyasztásmérők elterjesztése. Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok mérséklésére pedig a tárca önálló konszolidációs programot dolgozott ki. 2006-ban a 100-200 ezer Ft közötti, majd 2007-ben a 200 ezer Ft feletti tartozások OTP-től történő átvállalására és a törlesztés 10 évig történő felfüggesztésére kerül-került sor azon családok esetében, melyeknek a szociális helyzete ezt indokolttá teszi.
A szabályozási változások hosszabb távú szakmai, politikai célkitűzések mentén jelentenek előre lépést, összességében elősegítik a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést az ország egész területén, minden rászoruló társadalmi csoport számára. Továbbá a megelőző, megkereső szociális munka erősítésével megakadályozhatjuk a szociális problémák kialakulását, illetve segíthetjük a minél korábbi probléma-megoldást. Ez jelenik meg például a családsegítés területén a szociális jelzőrendszer kialakításában, illetve a kábítószer probléma esetében az alacsonyküszöbű ellátások szabályozásában.
A szociális területen már több éve eredményesen zajlik a kistérségi felzárkóztató program, a szociális földprogram, a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, a szociális információs szolgáltatás, a napi egyszeri meleg étkezés biztosítása a rászorulóknak. További sikeres megoldási formákat jelent a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, és az utcai szociális munka is.
A megváltozott munkaképességű személyek szociális integrációjának elősegítése, a rehabilitációs célú foglalkoztatásuk javítása két új foglalkoztatási forma bevezetését eredményezte: a munka-rehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást. Az új szabályozás célja, hogy minden – szociális intézményben ellátott – sérült és hátrányos helyzetű (fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, hajléktalan) személy a képességeinek, készségeinek legmegfelelőbb foglalkoztatási formában és munkakörben dolgozzon, és biztosított legyen az élethosszig tartó tanulás, a fejlődés, az előrelépés lehetősége.
A többcélú kistérségi társulások szociális feladat-ellátásának ösztönzését indokolja, hogy a szociális szolgáltatások hozzáférésében, minőségében érvényesüljön az esélyegyenlőség elve, és a szolgáltatások célzottan a hátrányos helyzetű csoportokat érjék el. Mindez elősegíti a fejlesztési források eredményesebb felhasználását, és a területi és települési különbségek felszámolását.
A gyermekek nyári étkeztetésére a korábbi években is külön forrást biztosított a Kormányzat. 2006-ban is jelentős összeggel, 1,2 milliárd forinttal támogatta a kormányzat 2477 településen mintegy 100 ezer gyermek nyári étkeztetését. Folyamatban van a nyári gyermekétkeztetés rendszerszerű működésének jogszabályi kidolgozása is annak érdekében, hogy az ellátás ne egyszeri, ad hoc döntések mentén szerveződjön.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jével beépült a magasabb összegű családi pótlékba. Helyébe új ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lépett, amelyhez számos természetbeni támogatás járul az egyes jogszabályok alapján.
Az önkormányzatok július hónapban 394.212 fő számára majd 2 milliárd forint pénzbeli támogatást fizettek ki.
Ugrás vissza Ugrás vissza...