Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a NAV 2020. október 23-án 6 órától 2020. október 26-án 6 óráig adatbázis karbantartást végez. A karbantartás ideje alatt szünetel a NAV szakrendszereivel történő kommunikáció, ami miatt a Rendelkezési Nyilvántartásban a cégek azonosítása, a Rendelkezési Nyilvántartás attribútum szolgáltatása, valamint az online Cégkapu regisztráció szolgáltatások nem lesznek elérhetők.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Szabó Imre átadta a Tiszaroffi árapasztó tározót

Létrehozva: 2009. július 9.
Módosítás: 2009. július 9.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
2009. 07. 09.

Egy rendkívüli árvíz esetén 16 centiméterrel csökkentheti a Tisza vízszintjét a térségben az a Velencei-tó méretét megközelítő árapasztó tározó, amelyet ma adott át Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Tiszaroffon. A közel 100 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározó a Vásárhelyi-terv második ilyen építménye a tavaly átadott Cigándi után, a 7,6 milliárd forintos beruházás hazai költségvetési forrásból valósult meg.

 A miniszter az avatási ünnepségen elmondta: a Tiszaroffi tározó megépítése egy újabb, jelentős lépés a Tisza völgyében élő másfél millió ember árvízi biztonságának megteremtéséért. A tárcavezető hozzátette: a Cigándi és a Tiszaroffi után 2013-ig további négy árvízszintcsökkentő tározó épül meg a Tisza mentén uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi-Tiszasülyi, a Szamos-Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és a 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az összeg a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években erre a célra a költségvetés biztosítani tudott - mondta el Szabó Imre.

 A Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározó - a Tiszaroffihoz hasonlóan - szintén a Közép-Tisza vidékén épül meg, a kivitelezési munkák az ősszel megkezdődnek. A három tározó együttesen 60-70 cm-es vízszintcsökkentést lesz képes biztosítani a Csongrád-Kisköre közötti folyószakaszon, de vízszintcsökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri a 30 cm-t.

 A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli közvetlenül, de kihat az egész, másfélmilliós Tisza-völgy árvízi biztonságára is. A Tiszaroffi tározó 16 cm-rel képes csökkenteni a vízszintet a térségben egy rendkívüli árhullám esetén, ez még Szegednél is 7 centiméterrel alacsonyabb vízállást eredményez.

 A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét, feltöltésekor 97 millió köbméter vizet lesz képes befogadni, átlagos vízmélysége 2,5 méter. A tározót 23,1 km hosszú töltés veszi körül, ebből 8,8 km korábban már meglévő tiszai árvízvédelmi főmű, a többi újonnan épült. A töltések átlagosan 4 és fél méter magasak, koronájuk 5 méter széles. A töltéskoronán teljes hosszban 3 méter széles kerékpározásra is alkalmas üzemi utat alakítottak ki. A töltések megépítéséhez 1,6 millió köbméter földet használtak fel. Az erős hullámzásnak kitett szakaszok elé 40-80 méter széles véderdősávot fognak telepíteni.

 Az elárasztásra számítások szerint 30-40 évente kerülhet sor, olyan rendkívüli árvizek esetén, amilyen például a 2001-es vagy a 2006-os is volt. A tározó teljes feltöltéséhez körülbelül 10-12 nap szükséges, a vizet előre láthatólag egy hónapig kell visszatartani, a leürítés várhatóan 15-20 napot vesz igénybe.

 A Tisza vize két hatalmas zsilipen, ún. be- és leeresztő műtárgyon keresztül jut be a tározó területére. Az északi műtárgy 300 köbméter vizet képes átereszteni másodpercenként. A vizet három, 8 méter széles nyíláson vezetik be és ki, ezeket kiemelhető, ún. szegmens táblák zárják le, amelyeket elektromos motorokkal mozgatnak. A déli műtárgy elsősorban a tározó leürítésére szolgál, 3 nyílású, ún. „görgős-síktáblás" elzárású, kapacitása 150m3/s. A műtárgyak zsiliptáblái 1,5 cm vastag acéllemezből készültek, anyagszilárdságuk vetekszik a páncéléval, így ellen tudnak állni a rendkívüli árvízi nyomásnak is.

 A tározó 7,6 milliárd forintba került, ezt teljes egészében a hazai költségvetés finanszírozta. A kivitelezést az Alterra-Hídépítő Konzorcium végezte, az építési munkákat 2005 ősszén kezdték el. A működtető a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lesz.

Érdekes adatok az építkezésről:

 

A tározó építése során több mint 100 futballpályányi területet füvesítettek be.

A tározó területének negyedén, összesen 17 lelőhelyen folytak régészeti feltárások.

Az északi és a déli műtárgyba mintegy 4700 furgon tömegével megegyező mennyiségű betonacélt építettek be, és több mint 370 billenős teherautónyi kőborítást használtak fel a két műtárgy építésénél.

Az elzáró berendezésekhez felhasznált acél tömege megegyezik két dízelmozdony tömegével.

A munka során egy nap akár több mint 100 gép is dolgozott a területen.

A műtárgyakba beépített betonnal 500 billenős teherautó rakterét lehetne megtölteni.

 

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése

 
Az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT), amely másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát növeli. Ennek három fő eleme van: fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, javítják a nagyvízi meder - az árvízvédelmi töltések közötti terület - vízszállító képességét, és az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározórendszerbe eresztik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével - amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz alkalmas - a Tisza hazai hossza mentén mintegy egy méteres vízszintcsökkentés érhető el.

 Azért, hogy a tározók ne csupán árvízvédelmi létesítmények legyenek, hanem fejlődést hozzanak a térségbe, ahol épülnek, a tárca kezdeményezi, hogy a tározó területére eső földeken megszűnjön a művelési-ág korlátozás, hogy mindenki azt termeszthessen, amit szeretne. További terv, hogy a Tiszából kivezetett, a tájgazdálkodásban (pl. öntözésre, halastó vízpótlására) felhasznált vízért ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetni. A jövőben megépülő tározókra vonatkozóan a tárca kezdeményezi, hogy emelkedjen a földtulajdonosoknak járó egyszeri térítés összege. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében további cél, hogy a közmunkaprogramot kiterjesszék a tározók építésére és a kapcsolódó települési infrastruktúrafejlesztésekre is.

 

Infrastrukturális fejlesztések és tájgazdálkodás

 

A tározó építéséhez kapcsolódóan, hazai költségvetési forrásból több mint 1,5 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztés is megvalósult a térségben. Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabura számára megépült egy közös szennyvíztisztító telep, megépült a Tiszaroffhoz és Tiszagyendához vezető szennyvízvezeték, és 65-70%-os arányban kiépült a két település csatornahálózata is. Tiszabőn elkészült a csapadékelvezető-rendszer, fejlesztették a belterületi úthálózatot és egy tó rekontsrukciójára is sor került, Tiszaroffon pedig szelektív hulladékgyűjtő szigeteket telepítettek. Tiszaroffon és Tiszagyendán hazai költségvetési forrásból hamarosan megkezdődhet a belterületi vízrendezési beruházás. Tiszagyendán uniós támogatással folyik az ivóvíz minőségének javítása, Tiszaroff és Tiszabő pedig az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program II. ütemében, szintén uniós támogatással tervezi fejleszteni a vízkezelési technológiát és bővíteni a vízbázist. A települések a további infrastrukturális beruházásokhoz a Környezet és Energia Operatív Program és az Észak-alföldi Operatív Program forrásaira pályázhatnak, a szükséges önerő előteremtését segíti az EU Önerő Alap.

 

A tározó nem csupán az árvízi biztonságot növeli. Amennyiben a helyi gazdálkodók a tározó területén tájgazdálkodást szeretnének folytatni, augusztustól pályázhatnak az ezt megalapozó vízi infrastruktúra kiépítéséhez szükséges uniós forrásokra. Erre a célra a KEOP 2009-2010-es akciótervében 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A tájgazdálkodást az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási programja is támogatja (környezetvédelmi célú gyepesítés, vizes élőhelyek létrehozása, fenntartása), a VTT-területeken gazdálkodók pedig egyes esetekben előnyt élveznek a beérkezett támogatási kérelmek pontozásánál.

Ugrás vissza Ugrás vissza...