Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Cikk:


Miniszterelnöki Hivatal
Kormányszóvivői Iroda
2007. augusztus 07.

 
A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út- és közlekedésfejlesztésről dönt. A döntés része és első lépése az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét éves közlekedésfejlesztési koncepciójának, melynek célja az élhetőbb, gyorsabban és kiegyensúlyozottban fejlődő Magyarország megteremtése. A most meginduló fejlesztések nyomán két év alatt 600 milliárd forint uniós támogatás kerülhet felhasználásra. Célzott fejlesztésekkel kiaknázzuk a Magyarországban rejlő gazdaságföldrajzi lehetőségeket, így hazánk valóban kelet és nyugat összekötő országa lehet Európában. A Kormány csütörtökön hozza nyilvánosságra a következő két évben elinduló támogatott közlekedési projektek teljes listáját.

Magyarország földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvező, az országon több fő Kelet- és Nyugat-Európát összekötő fő közlekedési folyosó áthalad. A gyors ütemben fejlődő kelet-európai gazdaságok első számú kereskedelmi útvonala is hazánkon keresztül vezet. Ha mindezen adottságok felelős fejlesztéspolitikával találkoznak, hazánk lehet a térség logisztikai központja. Lehetőségeink kihasználásához azonban pótolnunk kell az ország gyorsforgalmi úthálózatának hiányosságait, korszerűsítenünk kell vasúthálózatunkat, bővítenünk kell a közutak és vasutak helyenként szűkös kapacitását, növelnünk kell ezek teherbíró képességét, valamint  a nagyvárosi közösségi közlekedés fejlesztésével élhető országot kell teremtenünk, hogy hazánk mindannyiunk otthona is lehessen.

Új Magyarországot építünk, ezért a Kormány az akciótervekről és kiemelt projektekről szóló kormánydöntés után két héttel olyan út- és közlekedési projektekről dönt, mint például az M0-ás körgyűrű, a 4-es út fejlesztése; a Szolnok-Debrecen, valamint a Budapest-Lökösháza vasútvonalak korszerűsítése; emellett pedig megújul majd három nagyvárosunk, Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózata is. A most eldöntendő fejlesztések összköltsége több mint 1000 milliárd forint.

Vasútfejlesztés


Hazánkban a vasúthálózat sűrűsége bár lényegesen magasabb, mint a közel azonos népsűrűségű Franciaországban, az elöregedett járműpark, a pályatestek rendkívül rossz állapota, valamint a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya versenyképtelenné teszi ezt a közlekedési módot a közúti közlekedéssel szemben. Az ÚMFT keretein belül ezért a Kormány kiemelt figyelmet fordít a vasúti közlekedés és áruszállítás feltételeinek javítására.

A Szolnok-Debrecen vasútvonal korszerűsítése

A Szolnok-Debrecen vasútvonal az 1800-as évek közepe óta az egyik legfontosabb vasútvonala az országnak, mert egyben vasúti kapcsolatot jelent Budapest és Záhony között is. A vasútvonal már a XIX. században is kiemelt jelentőséggel bírt a környező települések mezőgazdasági és ipari fejlődésében, és az ország Kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó. A gazdasági lehetőségek teljes kihasználásához azonban szükség van a Szolnok-Debrecen vasútvonal korszerűsítésére.

A Budapest-Lökösháza vasútvonal korszerűsítése


A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal az ország dél-keleti vasúti kapuját és így a Balkánt köti össze a fővárossal, így korszerűsítése kiemelt jelentőséggel bír hazánk vasút- és közlekedés-fejlesztési programjában. A pályafelújítás után megszűnhetnek a sok helyen érvényben lévő sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet az áru- és személyszállítás, a korszerű elektronikus irányító- és biztosító berendezések telepítésének köszönhetően pedig lényegesen növekszik a vasúti közlekedés biztonsága.

Közúthálózat-fejlesztés

A Budapest-központú közúthálózat hosszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók és térségek megközelítését. Az elérhetőség szempontjából a Közép-dunántúli régió és a Nyugat-Dunántúl egy részének a helyzete a legkedvezőbb, míg a leghátrányosabb helyzetben a Dél-alföldi, az Észak-magyarországi, valamint a Dél-dunántúli régiók vannak.

A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetőségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerősítése szükséges. Emellett növelni kell a településeket elkerülő utak hosszát, illetve számát is, mivel az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át. Ez nagy mértékben rontja az ott lakók életminőségét.

Az M0-ás déli szektorának bővítése


Az M0-ás híd és elkerülő út meghatározó jelentőségű Budapest és az ország számára. A rendszerváltás óta megnégyszereződött a fővárost használó autók száma, így jelenleg naponta több mint 1 millió autó forgalmát kell elbírniuk a fővárosi utaknak és elviselniük a fővárosiaknak. Az ilyen mértékű forgalomnövekedés okozta problémákat nagy léptékű fejlesztésekkel lehet csökkenteni, ilyen például az M0-ás körgyűrű továbbfejlesztése.

Naponta több száz 40 tonnás kamion szeli át a belvárost, amelyek becslések szerint akkora kárt okoznak a fővárosi utakban és a környezetben, mint amekkorát 1000 autó okoz. Pedig ezeknek a járműveknek a többsége teljesen feleslegesen, csak átutazóban halad át a városon, célállomásuk ugyanis sok esetben nem Budapest, hanem más vidéki város. Az M0-ás körgyűrűnek éppen az a legfőbb szerepe, hogy az áthaladó járműforgalom elkerülje a fővárost. Az M0-ás elkerülő út azonban mai formájában nem alkalmas teljesen arra, hogy Budapest legnagyobb menekülő útja legyen, ehhez ugyanis nem elég széles, balesetveszélyes és nem bírja a több tonnás kamionok okozta terhelést. Éppen ezért kell bővíteni.

Az M0 gyűrűnek négy fő funkciót kell ellátnia: összekötni és hálózattá szervezni a sugárirányú gyorsforgalmi utakat; tehermentesíteni a főváros sűrűn lakott belső területeit az átmenő forgalomtól; forgalmi gyűjtő, elosztó szerep ellátása; valamint elősegíteni a fővárosi külső kerületek, és az agglomerációs települések egymás közötti forgalmának lebonyolítását.

Az M0 útgyűrű déli szektorának tervezett nyomvonala az M1 autópályától indul, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd, Budapest XXII. kerület, Törökszentmiklós, Dunaharaszti, Budapest XXIII. kerület és Gyál közigazgatási területeit érintve tart keleti irányba az M5 autópálya gyáli csomópontjához csatlakozva. Az útgyűrűhöz nyugati, déli, délkeleti irányokból, a fővárosba sugárszerűen érkező csatlakozó állami közutak sorrendben a következő: M1 autópálya, M7 autópálya, 7 sz. főút, 6 sz. főút, 5101 j. út, 51101 j. út, 51 sz. főút, 5 sz. főút, M5 autópálya.

A projekt tartalmaz egy 4 szakaszra osztott 2x2 sávos, 20,1 km hosszú autópályává bővítést a meglévő 2x2 sávos autóút 1-1 leállósávval és a pályákat egymástól elválasztó sávval történő kiegészítésével az M1 autópálya és az 51. sz. főút között; egy 2x2 sávos, 6,3 km hosszú autópályává fejleszthető autóút-szakaszt az 51. sz. főút és az M5 autópálya között; valamint egy 770 m hosszú Hárosi Duna, illetve egy 500 m hosszú Soroksári Duna-hidat. A projekt részét képezi továbbá az úgynevezett Növény utcai különszintű csomópont és a Váza utcai csapadékvíz átemelő fejlesztése és a hozzá vezető csatorna hálózat kiépítése.

A 4-es út


A 4-es útnak nagy szerepe van az ország keleti felének megközelíthetőségében, hiszen a régiót alkotó megyék átjárhatóságát a 4-es főút nyomvonala biztosítja. Ezért a kormány célja, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2x2 sávosra bővítse Budapesttől a román határig és megerősítse a 4-es út különböző szakaszait. Ennek a bővítésnek első lépései indulnak most el, így a Szolnokot északról elkerülő M4 megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezeti szempontból rendkívül fontosak Szolnok lakóinak. A Hajdú-Bihar megyei szakaszon megújulhat több mint 26 kilométer útfelület, a 4-es út fejlesztésével 23 kilométer hosszan fejlesztésre kerülnek a Kisújszállást és Debrecent elkerülő utak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszon pedig közel 50 kilométer útburkolatot erősítünk meg érintve Záhony és Újfehértó térségét. A mostani döntést kiegészítik még a két héttel ezelőtti kormánydöntés nyomán, a Közép-magyarországi régióban megvalósuló útfejlesztések is.

A városi villamosközlekedés fejlesztése

Vidéki városaink közül csak Miskolcon, Debrecenben és Szegeden van villamoshálózat. Ám ezek is kivétel nélkül elöregedett, régóta cserére érett járműparkkal üzemelnek, és a hálózat is bővítésre, cserére szorul. A városi kötöttpályás közlekedési mód az egyik leggyorsabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás a nagyvárosainkban is egyre növekvő gépkocsi-használat problémájának kezelésére. A villamosközlekedés kényelmes alternatívát jelenthet az autósoknak is, ehhez azonban szükséges a villamosközlekedés korszerűsítése és vonzóbbá tétele.

Záhonyi komplex fejlesztés - továbbfejlesztésre javasolva

A Kormány szerdai döntései között szerepelni fog a záhonyi komplex (út- és vasúthálózat fejlesztésre is kiterjedő) projekt is, amelyet támogat ugyan a kabinet, de továbbfejlesztését kéri. Végleges döntés később, novemberben születhet róla.

Projektlista /egyes kiemelt jelentőségű út- és közlekedésfejlesztésekről/

Támogatásra javasolt projektek

Vasútfejlesztés:

Szolnok-Debrecen vasútvonalak korszerűsítése;

Budapest-Lökösháza vasútvonal korszerűsítése.

Városi villamos-fejlesztés:

Debrecen;

Miskolc;

Szeged.

Útfejlesztés:

M0 déli szektor;

4-es út:

M4 Szolnokot északról elkerülő megépítése, Tiszapüspöki híd tervezés;

4. sz. főút Kisújszállás elkerülő (140+500-151+580);

4. sz. főút Debrecen elkerülő 35-4 visszatérő;

4.sz. főút Hajdú-Bihar megyei szakasz 11,5 t burkolat-megerősítés, fejlesztés (180+400-199+950 km);

4.sz. főút Hajdú-Bihar megyei szakasz 11,5 t burkolat-megerősítés, fejlesztés (241+650-248+480 km);

4. sz. főút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése

(248+480- 41+202 km sz. között);

4. sz. főút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése

(Újfehértó-Záhony térsége).

Továbbfejlesztésre javasolt projektek

Útfejlesztés:

Záhony és térsége belső közúti infrastruktúrájának, ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztésének előkészítése;

Záhony és térsége belső közúti infrastruktúrájának, ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése.

Vasútfejlesztés:

Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítás előkészítése;

Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítása.

 
Ugrás vissza Ugrás vissza...